Tálcaesztétika

Ezt most muszáj hosszabban idéznem, mert ugyan azt eddig is sejtettem, hogy az emberek hülye birkák, szeretnek nyájban bégetni, és igazából erről szól az összes, közösségi médiában terjedő trend, őrület és „kihívás“, de mindig dermesztő egy-egy újabb bizonyíték. Szóval az Index cikkéből:

"A trend egyszerű, legalábbis ami a végeredményt illeti, ám arról senki sem számol be, mi előzi meg az így elkészült fotót. A lényeg, hogy a reptéri biztonsági ellenőrzések során kapott tálcákba minél esztétikusabban kell elpakolni a poggyászt és az egyéb, a fémdetektornál bejelző tárgyakat, mint például az öveket, cipőket, telefonokat, kulcsokat, pipereholmikat, szemüvegeket és órákat. Minél rendezettebb egy ilyen tálca, annál több lájkot kaphat rá a feltöltő – és ezzel akár kaszálhatnak is az ügyesek.“

Ez lenne tehát az airport tray aesthetic, miszerint reptéri tálcaesztétika, ami annyira egy üvöltően semmitmondó ostobaság, hogy nem is tudott volna nem divatba jönni. És a mindenféle, főleg amerikai repterek működtetői ennek nem örülnek, mert amíg Jennifer, a wannabe influenszer a tiktokos Instára fotózza, hogy milyen esztétikus, ha a napszemüvege 45 fokos szöget zár be a tabletje hossztengelyével, addig mögötte feltorlódik a sor, ami pedig már enélkül is.

De igazából nem ez a fő baj vele, ez csak amolyan járulékos veszteség, az igazi gond az, amire az egész jelenség rávilágít, hogy:

- A „közösségi média“ egyik lényege, életető eleme, hogy mindenki kipakolhatja a többiek elé az életéből mindazt, amire amúgy senki sem lenne kíváncsi, de legalább nem is érdekes, fontos, vagy legalább informatív. A tálca-esztétizálás hézagmentesen beleillik ebbe a paradigmába.

- További sajátossága az ilyen felületeknek, hogy mindenki úgy lesz sablonosan tök egyforma, és ettől rém unalmas, hogy végig nagyon egyedi akar lenni, eredeti és kreatív, csak azt nem fogja át a tudata, hogy ez sokezer másik felhasználó utánzásával pont nem fog összejönni.

- És az aktuális-mániákus divat akkor lesz végleg szellemi tömegpusztító fegyver, mikor rárepülnek a marketingesek. Könyvkiadók, divatházak látnak fantáziát abban, hogy az ő cuccaik legyenek megosztva kurva sok embernek, elvégre most épp a tálca az új óriásplakát. legalább is egy ideig, hogy aztán fél év múlva már csak ködös, de kissé kényelmetlen emlék legyen az egész kollektív őrület.

heraldsun.com.au

Ám a trend ettől még egyértelmű, nemsoká jön majd a „Nézd már, mekkorát szartam!“ divatja, ahol lehúzás előtt az emberek belefotóznak a vécébe, kiteszik a képeket, és lájkolják egymásét. Ez csak kicsivel lesz az után, hogy lecseng a „Hányjál emodzsikat a hóba“-kihívás, ami persze lassan cseng le, mert a szeszfőzdék, a toxikológusok és a pornóproducerek egyaránt látnak majd fantáziát a termékelhelyezéses promócióban. (Csak a toxikológusok abban bízva, hogy a sok gusztustalan videó hátha sokakat elijeszt végül, a hasissal felütött szénsavas vodkától.)

Természetesen a szarós-hányos tartalmak kapcsán is lesznek olyanok, aki ezt a baromságot valamiféle sajátos és innovatív művészi kifejezési formának fogják tartani, persze csak addig, míg nem jön egy újabb hóbort, vagy nem kezdik el végre rendesen szedni a gyógyszereiket.

És akkor a végére is egy bekezdésnyi idézet:

„Sőt, az élelmesebbek már ki sem mennek a repülőterekre. Egy 1,8 milliós nézettséget elérő influenszer például elárulta, hogy az Amazonról rendelte meg a reptéri tálcát, és otthonában készítette el a fotót. Beszállókártyája pedig Photoshop eredménye volt. Véleménye szerint ugyanis ez már egy új, internetes művészeti kifejezésforma, amely sokakban okoz kellemes érzetet.“

Hát, ha a szekunder szégyen az egy kellemes érzet, akkor ez akár igaz is lehet.