2019. június 15., szombat

Tele van a fóniám

Tegnap végre lett új telefonszámom, mármint mobil, mert a múlt hónapban remekül nem tudtam adatot egyeztetni a témobilnál, valamiért nem fogadta el az adataimat. Úgyhogy a témobilos szám meg is szűnt, tettem némi kísérletet, hogy visszaszerezzem, de nem sikerült online. Mert folyton addig a pontig jutottam, hogy akkor küldenek valami megerősítő kódot esemesben, arra a számra ami épp nem működik, és amit én marha most szeretnék visszaszerezni. És lehetett volna még a telefonos ügyfélszolgálatnál is intézkedni, de csak arról a számról hívva, amellyel kapcsolatban nemdebár. Tehát ha vissza akarom kapcsoltatni a számom, hívjam fel arról őket, vagy majd nézzem meg a soha meg nem érkezhető esemet. Ez valami olyasmi, mint mikor nem működik az interháló, felhívja az ember a szolgáltatót, ahol az ügyfélszolgálatos csaj (aki szakmáját tekintve jól hallhatóan okleveles idegeinkre menő und rágógumi-teszter) közli, hogy jelentsem be ímélben, hogy nincs net, ő telefonon ilyen panaszokkal nem foglalkozik. (Ez amúgy általános, hogy az ilyen telefonos ügyfélszolgálatokon egy dolgot vesznek igazán sértő zaklatásnak, ha ügyfelekkel kell foglalkozni.)

Szóval miután ráment több délutánom a  reménytelen ügyintézés kísérletekre, kissé zaklatott lettem (oké, ezt kulturáltan úgy kell megfogalmazni, hogy felbaszódott bennem az ideg) úgyhogy kora este eldühöngtem magam a közeli teszkóba, hogy ott este nyolcig nyitva van a témobilos üzlet, meg van telenoros is. (A telenor is té-mobil amúgy, csak nem tudjuk, ki az az Elenor, gondolom valami norvég főhercegnő.)

És a dajcse telekomnál húztam sorszámot, vártam kissé, de az előttem álló két család (a két működő ügyintézőnél) jól hallhatóan még azt sem találta ki, melyik telefont akarják megvenni a melyik díjcsomaggal, meg ugye a hűségidő, de a pult mögött álló (foglalkozásukat tekintve hátramozdító jellegű segéd-másodbonyolító) női személyek, annyit tudtak mondani nekik, hogy hát a kétéves hűségidő az másfél év, de a díjcsomagnak majd próbálnak utánanézni. Szóval reménytelennek látszott az ügy, de pontosan három lépésre volt a konkurencia, a Té Eleonóra, ahol viszont épp nem volt ügyfél, úgyhogy lettem én, gondoltam ne unatkozzanak. Ott le is tudtam ülni, kaaptam egy pohár hideg ásványvizet és öt perc alatt vettem egy feltöltött SIM-kártyát.

Most már csak a munkahelyemen, a bankban meg egy-két közműszolgáltatónál kell szólni, hogy máshová küldjék az esemeseket. A bankban gondolom már nincs ott Emese (rég voltak azok a reklámok), pedig egy Emesével esemezeni igazán eszeperente. Lenne, de nem megy. Ehh...

faszkivan.blog.hu (de csak a címe miatt)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése