Hát, tényleg ezek hete van, mert belefutottam az Atlas című netflixes cuccba, ami műfajilag egy B-kategóriás sci-fi, Jennifer Lopez rajongóinak.
Valami olyasmiről szól, hogy felelőtlen emberiség hagyta a fejünkre nőni a mesterséges intelligenciát, de annyira, hogy valami Harlan nevű paranoid android lett az első AI-terrorista, aki ugyan nem akarta eleve kiirtani az emberiséget, csak annak túlnyomó részét, de azért elég pszichopata volt, ahhoz képest, hogy árammal működött. Vagy működik, és ez itt a kérdés, rögtön a műegész elején. Mert Harlan már huszonéve lelépett a Zűrbe, valami távoli bolygóra nyilván, és vagy most is onnan szövögeti össze ördögi esküvését, vagy meg sincs már, mióta nem volt a közelben garanciális szerviz.
És akkor jön a képbe Atlas Lopez az AI-szakértő (és mint a végére kiderül, már gyerekként háborús bűnös), akinek az anyja építette házirobotnak az akkor még nem terroristát, és a lányával együtt "nevelte", szóval boldogtalanul élnek, míg a muter meg nem halta magát, robotilag.
De most, végre Lopez jól kihallgatja egy másik gépfejűből, merre is bujkál Harlan, és felkérezkedik az oda tartó zűrhajóra, hogy csatába ereszkedjen a robottámogatású kommandósok mellett, mint szakértő persze.
Hisz ő olyan szakértője a témának, aki pont a gyerekkori traumái miatt utál mindent, ami szilícium-alapú és okoskodik, ettől még használja az összes kütyüt, de olyankor belül biztos köp egyet a lelke. Itt meg az lesz a szitu, hogy a géperejű kommandósokat szépen kiirtják a lázadó replikánsok androidok, ő meg egyedül marad a túlélésért. Pontosabban ketten marad a saját AI-s önjáró izéjében, és a végére megtanulja kedvelni annak programozott, ám tanulékony személyiségét. Ja, és győz is, a jó mindig győz, de néha még a kretén is.
A film nagyjából egésze úgy van összelopva, a Terminátor, az Én a robot, az Aliens meg a fene tudja még mi az alapanyag, amit szépen összefoltoztak egy szar forgatókönyv keretében, egy videojáték képi világával. J-Lo amúgy lehet, hogy nem is rossz színésznő, bár ez itt pont nem derülhet ki róla, ahhoz egy rendes szerep kellene, mert az önmagában nem elég hogy kétségbeesetten néz sokat, meg hogy a rajongók kedvéért többször is bemutatják a híres fenekét, feszülős nadrágba csomagolva.
És jellemző mód még mindig miatta érdemes leginkább megnézni ezt a dolgot, no meg Mark Strong okán, bár szerepet írni neki is elfelejtettek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése