Russel Brand mostanában keresztény lett. eddig buddhista volt, előtte meg ki tudja, nyilván nem vetette meg a szereket, és persze nem a tornaszerekre gondolok. (Az ékszerekre, természetesen.) Én amúgy bírom a palit, de csak képernyőn találkozom vele, ami nem nagy baj, az életben rémes egy alak lehet, egy közepes hatótávolságú sztárféle, égig érő hisztivel.
Most meg megtért und keresztelkedett, valamiért pont akkor, mikor két szexuális zaklatási ügybe is belekeveredett (keverte magát, keverték, amitől zaklatott lett, vagy valami ilyesmi), némileg átmenetileg visszavonult a lidérc... akarom mondani a rivaldafénytől. és közben hopp, jól meg is tért.
Hát mi ez, ha nem a isteni gondviselés beavatkozása,? - kérdezi minden nyolcadik ember, aki valaha már halott RB-ről, vagy látta valami filmben. És nem is gondol bele, micsoda képmutató alak ez a Gondviselés, mert sok-sok ember van, akiknek meg sem kell térniük, már eleve beleszületnek a térésbe, úgyszólván nem tudnak nem tértek lenni (amihez nekik nem kell meg), azt' az életük mégis egy kupac szar, miközben Brandi bácsi jól kereső híresség.
Nálunk a politikusok szoktak hirtelen megtérni akkor, mikor ez nagyon érdekükben áll, a haldokló nyugaton viszont posztár-aszcendensű komédiások is, mikor ez jól jön az érdekükhöz, és indokolatlan címlapokat eredményez. Elvégre a rossz reklám is reklám, a keserű csak másképpen édes, a celeb meg annál jobb, minél botrányosabb, pedig a tehetségével is érvényesülhetne. De ez az előre megfontolt szándékkal, nagy nyilvánosság előtt, különös bájgúnársággal, vagánykodva elkövetett jézusozás, ez teljesen broáf.
Ha Jack Dee is bejelenti, hogy vallást váltott, és ezentúl depressziós helyett muzulmán lesz, akkor kezdek majd fogni kiábrándulni a kortárs angol humorból, de addig is nincs igazán jobb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése