Heroica

Tegnap volt a nemzetközi Star Wars nap, merugye május négy, de én már a hét elején majdnem megnéztem az Utolsó baljós Skywalker visszatért, és ezzel letudtam a jeles napot, előre, és azóta se nézek hátra. Meg nem nézek sorozatokat, csak ha Sztárvórz, nem mintha nagyon érdekelne még, egyszerűen csak kényszeres vagyok, és nem bírok leakadni a gyerekkori kattanásról. Meg alapvetően függő személyiség is lennék, és pont ezért nem nézek már sorozatokat, mert nem bírok leállni vele, ha egyszer egybe belekezdtem. Akkor se, ha amúgy középszerű középszar, szóval nem teljesen reménytelen, mert azt azért ki bírom hagyni az első fél rész után, miszerint epizód.

Meg hát a sci-fit szeretem, a Sztárvórz meg nem az, amennyiben nincs benne tudomány, csak tündérmese (egy lovagregény és egy western keresztezése, szamurájos aszcendenssel), és a fantasztikum is annyi benne, hogy fantasztikusan össze van lopva az összes motívum valahonnan. (Lásd az előző zárójelet!) Ettől még megnézem a következő diznis vackot is, feltéve hogy nem anime vagy Lego-mozgókép, mert az öngyilkos önsorsrontásnak azért nem hódolok be, hacsak nem muszáj, de akkor meg már mindegy.

Ma viszont Cinco de Mayo van, ami jól hangzik, csak ne fordítsuk le, hogy május ötödike, mert akkor már nem sok érdekes van benne, nekünk legalább is mindenképp. (Már az április 4. se a régi, régen piros betűs volt, manapság meg ehhez meg kell várni, hogy vasárnapra essen hasra.)

A mexikóiaknak, akik magukat, valamint egymást mehikóinak hívják persze lehet ünnep, csak más senki sem emlékszik rá, milyen alkalomból is, elvégre amíg van tequila, kit érdekel? Ja, volt valami csata eznap.

1862-ben Puebla mellett, ahol Ignacio Zaragoza tábornok hősiesen, maroknyi seregével, III. Napóleon csapatait, aki viszont francia császár volt, bár napóleonnak csak a második (és amúgy is Louis Bonaparte), szóval honvédő jelleggel háború volt, abban meg a csata. Na ez az, ami manapság annyit számít, mint az íreknek a katolicizmus Szent Patrik nap alkalmából, a mehikóiak is inkább csak (dolgozás helyett) alaposan bebasznak, plusz van tűzijáték is. 

Legalább is főleg az Egybesült Államokban, mert az igazi Mexikóban még csak nem is nemzeti ünnep, legfeljebb iskolaszünetet ér, mint nálunk a Kádár-rendszerben a március 15. (Ezzel én speciel jól jártam, mert mikor általános iskolás voltam, nekem járt a felmenőimhez képest egy plusz szabadnap, mire meg már nem, másoknak is.) De ennyit Puebláról, ami egyébként egy agglomerációval együtt két és fél milliós város az azonos nevű szövetségi államban, és teljes neve is a híres csatára emlékeztet: Heroica Puebla de Zaragoza. Ami kit érdekel?

Crossover... (yahoo.com)