„Karbantartó járműveknek csapódott egy repülőgép – 178-an meghaltak“ -és ez egy cím a legszánalmasabban kormánynyaló zorigón, de ez nyilván nem hír, ahhoz kellene, hogy valami új infó legyen benne. Ellenben a katasztrófa 1984 októberében történt a Szovjetunióan, közelebbről Omszkban, úgyhogy tegnap volt az eset kerek, 41-ik évfordulója. de ez így csak sima kattintásvadászat, hátha valami törzsolvasó (mondjuk én) már unja a Dagadt folyamatos háborús retorikáját, akkor inkább már egy rendes tömegszerencsétlenség. (Ami persze nem azonos a szerencsétlen tömeggel, akik a pártvezér kancellárt követik, de nem feltétlen érzékenyek a szórendre.)
Viszont a felcsútista körökben sem bíznak mindent a vezérükre, mostanában épp a google-hirdetéseket igyekeznek életben tartani, miközben a cég már kivezette a politikai reklámokat. De van az a lengyel baráti vállalkozás, akinek a felületén keresztül lehet tolni, meg az ugye nem is igazi hirdetés, hogy Lézer János azt üzente (elfogyott a regimentje?): Chatelj velem! Meg más hasonló arcok is üzentek ilyet. Én Ugyan nem tudom, ki a fene az a Chatel, de nagyon zsidósnak hangzik, gondolom a szó netanjahui értelmében, mert ő most épp nemzetközi haverja a hazai rezsimnek, akit még letartóztatni is elfelejtettek, mikor Lisztferihegyen kiszállt a repülőből belőle.
Szóval Chatel ennek a derék államférfinak lehet az embere, aki ezek szerint már rajta van a magyar választási kampányon is, pedig eddig végig azt hittem gondolni, hogy az ilyesmit mifelénk Moszkvából intézik. De attól még chatelnék Chatellel, ellentétben Miniszterné Alexandra asszonnyal, akivel meg nem, nem lenne közös témánk. Esetleg a hegedűs a háztetőn, az többször láttam színházban, bár a tetőre nem néztem föl.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése