Mikor reggel vittem le a szemetet, egy torzonborz pasi volt épp derékig elmerülve a kukában (elnézést, a hulladékgyűjtő konténerben), és elégedetlenül mormogott mag elé: " A fenébe, ez is mind csak ócska szemét!" Mondjuk nem tudom mire számított...
Nekem erről meg az a régi vicc jutott eszembe, hogy Jézus éppen a vízen járás csodáját mutatja be, mikor valaki bekiabál neki a partról, hogy mi van baszki, nem tudsz úszni?
A két poén amúgy jól ellenpontozza egymást, mert egyfelől folyton várjuk a csodát, másfelől meg ha megtörténik, le se tojjuk. Mondjuk a kukázós bácsi esetében még jogos is lehet a csodavárás, ha valaki már itt tart egzisztenciálisan, akkor másban nemigen reménykedhet, de a mentalitás azért jellemző. Valószínűleg, ha találna a kukában egy arany nyakláncot, azt is visszadobná, hogy biztos valami olcsó bizsu, mert olyan nincs, hogy neki ekkora szerencséje legen.
Azt hiszem az a baj, hogy két dologgal nem tudunk mit kezdeni: a sikerrel/szerencsével meg a kudarccal/balszerencsével. A megszokott középszer az még nagyjából megy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése