Van az indexen egy rovat, a ritkán látható történelem, ami tényleg érdekes, archív fotókkal támad, csak a címét nem értem. Mert a történelem nem ritkán látható, hanem soha. Hajlamosak vagyunk "történelminek" minősíteni a számunkra, meg a mondjuk a média által fontosnak gondolt /fontosként prezentált eseményeket, dehát a hálátlan utókor dönti el, miből is lesz történelem. (Sokáig úgy volt, hogy királyok, csaták, újabb királyok, újabb csaták, de ezen végre már túl vagyunk.)
Ráadásul, ha a média-visszhang dönti el, mi a nagy jelentőségű gebasz, akkor a történelemkönyveink utóbbi bő száz évet tárgyaló fejezetei tele lennének a műkorcsolyázó fotómodellek magánéletével, a focisták gyanús maffiakapcsolataival, illetve a tévé feltalálása óta a popsztár-féle műsorvezetők és mjúzikelsztár repperek drogproblémáival. És ezekből felelni meg dolgozatot írni mondjuk vicces lenne, csak felesleges, bár tudja fene, a királyok-hercegek-grófok mennyire fontosak.
De az tény - legalább is nekem - hogy a történelem az egy konstrukció, azt utólag csináljuk, érdekeink mentén főleg, és aki épp hatalmon van, az tudja érvényesíteni a sajátjait. Értelmezzük a múltat (igazából értelmezik nekünk), és ezt hívjuk történelemnek. Hogy akkor most Horthy egy progresszív, de gyenge politikus volt, vagy fasisztoid autokrata, az nem ténykérdés, csak simán értelmezés dolga.
Én például éltem a Kádár-rendszerbe, na ja, gyerek voltam, de jó kis gyerekkorom volt, úgyhogy szubjektíve nem sok bajom volt a puha diktatúrával, leszámítva hogy Mars-csokiért Bécsig kellett menni (vagy a valutás boltig), de a nyugati kultúrszenny az már megvolt nekem, kielégítő módon. Ájronméden, kokakóla (sőt jugoszláv nyaralásoknál sevenup), adidas, Sky Channel, rock-punk-reaggae, Commodore-64, Opatija pálmafákkal, Malév, Volán, osztálybulik, angolórák, Ági.
Akkor most mondjam azt, hogy az a kor rendben volt? Fenét, de nem tehettem róla, holmi ideológiai alapon, nem tudok ítélni. Állítólag történelmi időket éltem át (de ki gondolná, hogy ő meg nem?), én meg úgy hívom, hogy felnőttem. Már ha sikerült, mert ezzel kapcsolatban azért akadnak kétségeim.
Vagyis, és csak ezt az egy ócska közhelyet akartam kihozni az egészből (amiért utólag is bocs), hogy a történelem nem látható, lényegileg alkalmatlan rá, a történelem elgondolható, tények mentén persze, de az valami ami a fejünkben van.
Rosszabb esetben szar tankönyvekbe is leírva, jobb esetben unalmasakba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése