Kapcsolgattam a tévét kora este, mert egyfelől odakint 32 fok volt még mindig, másfelől meg fáj a lábam, szóval menjen ki a lakásból akinek két anyja van. Általában nem érdekelnek a főzős műsorok, de most ott ragadtam valami csatornán, ahol az indiai konyha volt a téma, és némileg ott ragadtam. Mert az indiai kultúra, beleértve kajákat is, elég rég érdekel, bár az indiai ételeket hosszú távon talán jobban szeretem nézni, mint enni, mert bár finomak, de nem feltétlenül az én emésztőrendszeremre vannak optimalizálva. (Oké, így is átlagon felüli curry, garam masala, worchester szósz, kurkuma meg paneer fogyasztó vagyok, de a mennyország e tekintetben számomra olyan hely, ahol gyakran van indiai kaja, a pokol meg az ahol mindennap.)
Igazán bájos, ahogy félmeztelen bajszos emberek nagy vaskondérokban főznek majdnem az utcán, aztán a hálás közönség elfogyasztja a menüt, kézzel, a földön ülve (igazából persze nem a kezükkel, hanem a fenekükkel ülnek), mindenféle rituálék közös lejátszása után. Hinduk, muszlimok, szikhek főzik a saját tradícióiknak megfelelő fogásokat, és eszik is egymáséit, már ha nem ütközik a saját vallási előírásaikba, meg ha még marad nekik a kondér alján.
youtube.com
Az indiai konyha alapja, hogy túloz mint egy kormánypárti publicista a GDP-ről, ami csípős az kiégeti az ember ízlelőbimbóit (hacsak előtte nem égeti át magát a tálalóedényen), ami édes, annak a cukortartalma összeragasztja a torkát, ami meg mondjuk keserű, attól még a gyengébb idegzetű sárgarépák is elhúzódnak a tálon.
És ott van még a rizs, ami abszolút elmaradhatatlan ( a különféle lepények, a puri, a naan meg hasonlók mellett), rizs nélkül nincs értékelhető főétkezés. Mi itt káeurópában automatikusan a kínaiakkal azonosítjuk a rizs-túladagolást, pedig az indiaiak sem maradnak el tőlük, sőt.
Egy ismerősöm, aki már többször járt Indiában mesélte, hogy egyszer az ottani vendéglátóiknak akartak valami jellegzetes európai, plusz vega fogást készíteni, és pizzát sütöttek, sok sajttal meg zöldségekkel. A derék bengáli háziak meg is ették, meg is dicsérték, de utána azért még főztek egy nagy adag rizst, és ráküldték a pizzára, elvégre miféle vacsora lenne az főtt rizs nélkül...
amazon.co.uk
Nyilván nem véletlen, hogy az indiai a világ legnépszerűbb konyhái közé tartozik, persze kérdés hogy melyik nem, lassan már minden nép gasztro-terrorja népszerű mindenfelé, globalizáció kérdése az egész. De az indiai még az erős felhozatalban is menő, és mindenképp fogyaszthatóbb a nagyközönségnek mint a zenéjük vagy a mitológiáik, vagy mondjuk Bollywood.
Ez utóbbi igazából nem is akar a nyugatiaknak tetszeni, több mint egymilliárd indiai épp elég nagyy fogyasztói piac. Pláne rizzsel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése