2024. november 16., szombat

Az osztályozás hatalma (és a kontinens-infláció)

Nem is annyira egyértelmű, hány kontinens van valójában - írja egy afféle tudományos ismeretterjesztő  cikk. És igen, tudja fene, egyrészt nekem Európa is elég tágas, másrészt meg ki számolja? Ám úgy folytatódik, hogy a suliban úgy tanultuk, hét. Hát, én úgy tanultam öt, persze én még nyolcvanas években voltam általános iskolás, azóta biztos felfedeztek még kettőt, elvégre akkora rohamléptekkel fejlődik a tudomány, hogy nagyon.

Ráadásul nő az emberiség létszáma is. Ezt szokták úgy is mondani, hogy a lélekszáma, de azt nem tudom, a lélekszám nő-e,  vagy férfi, esetleg valami nem bináris, genderfluid izé-e inkább, egy lélekszámnál ezt nem lehet olyan könnyen eldönteni. Mert a lélekszám elég absztrakt egy dolog, főleg mivel túl sok mostanában a lelketlen alak, nem lehet tudni, hogy kit kellene  beleszámolni. De darabra többen vagyunk, egyre többen, ez legalább biztos, szóval érthető, hogy az elmúlt negyven évben kellett két új kontinens is.

De lehet, hogy simán csak feltűnt végre valaki másnak is, hogy milyen gyanús ez az Eurázsia, hogy ez igazából kettő, azaz Európa meg az a másik. Meg hogy Amerika is kettő, a Fenti meg a Lejjebb, és az nem érv, hogy szárazföldileg össze vannak érve, mint Európa is azzal ott jobbra. A Kelettel. Hisz az óceánok is mind egybe' vannak, és ehhez képest van Csendes, meg Indiai, pedig hajósok mesélik, hogy a vízen nincs  semmi elválasztóhatár, ott ezek nem külön óceánok. És jobban belegondolva, minden kontinens össze van kapcsolva az összes többivel, ha leeresztenénk azokat az óceánokat, ez  jól látszana.

Kontinensek tehát attól vannak, hogy így hívjuk őket, a geológia kulturális szempontból mehet a  kőlevesbe, ahol másféle kinézetű emberek beszélnek érthetetlen nyelven, miközben furcsa dolgokat esznek, az biztosan egy másik kontinens. Afrika hozzánk képest például tuti, de innen az erkélyről nézve a Farfekvés utca is az, amihez képest meg a Csámpásdűlő a tengerentúl. Bár a tenger ez esetben egy szennyvízülepítő, de olyan bukéval, hogy azon tényleg nem kel át senki, így valóban két külön civilizáció létezik az északi meg a déli parton. (Hogy a szennyvíz mi geológiailag, az ilyenkor nem szempont.)

Mivel pedig nem kell megállni a kontinenseknél, nyugodtan újragondolhatunk másfajta osztályozásokat is. Ott vannak például a kutyák. Szerintem felesleges annyi kutyafajta, a fene se tudja észben tartani mind. Elég ha megkülönböztetjük a rágcsáló-alakúakat (lakótelepi, kézipoggyászban is hordható ideggyenge kistermetűek), a rókaszimulátorokat (közepes, sunyi, de barátságos) és a nagy kutyákat (házőrzésben jók, de magukra nem tudnak vigyázni). Ennyi bőven elég, ha az ember nem biológus, nem szükséges a minden félefajtákkal meg keverékekkel vesződnie. A más kutyák nyilván más kontinenseken élnek, azokat kategorizálják azok, akik fura nyelveken beszélnek, és akiknek a házőrzés képességénél fontosabb az ebek ízhatása, fűszerezhetősége.

De ugyanígy újragondolásra érdemes lehet közvetlenül a kultúra is, mondjuk a pop-rockzene, amiből csak néhány alapkategória valódi, vagyis a gyerekes, a nyálas, az unalmas, az ütős, a durvulós (üvöltözős) meg a részegen menetelős. Ennyivel tetszőleges fesztiválon leírhatók a fellépők.
Szobanövényből meg van szárazságtűrő túlélő, anyagában satnya, túlburjánzó, és van a műfenyő. Ételekből viszont már csak három: a nyers, az odaégett, meg az ehető.

Egyszóval rossz tendencia az, hogy egyre több a kontinens, kevesebbnek kéne lenni, így is épp elég bonyolult a világ, szóval ne kelljen már felnőtt fejjel megtanulni, hogy mondjuk Grönland innentől nem sziget többé. A kontinensek  példát vehetnének a naprendszer bolygóiról! Mikor a már említett módon voltam iskolás, általánosan, még kilenc bolygó volt (Jupiter, Merkurusz, Mars, Szaturánusz, ilyenek), ami azóta nyolc, a Plútó már nem bolygó, bár egyes rajzfilmekben még kutya. De azt meg egy másik kontinensen rajzolták.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése