Az előző poszt kapcsán jutott eszembe egy közkeletű marhaság, ami elsőre butácska összeesküvés-elméletnek tűnik, de van benne egy kicsit sci-fibe hajló, alapvetően érdekes gondolatkísérlet is. A marhaság pedig a Dead Internet theory (azaz a Halott Internet elmélet), amely azt állítja, hogy sokak összehangolt és nagyjából szándékos tevékenységének köszönhetően az internet ma már főként automatikusan generált tartalomból, valamint önjáró algoritmusok, (ro)botok kommunikációjából áll. Nem csak hogy az emberek sokszor úgy beszélgetnek gépekkel, avagy programokkal, gépi algoritmusokkal (a nem kívánt rész törlendő, pongyolán fogalmazok, nem vagyok mérnök), hogy erről nem is tudnak, de egyre többször gépek kommunikálnak gépekkel, és erről nem is „tudnak“.
Ez így egy nettó technopesszimista (technofatalista?) összeesküvés-elmélet, hiszen nem pusztán azt állítja, hogy egyre gyakoribbak a lényegileg értelmetlen gép-gép interakciók, de azt is, hogy ezt egyesek (a nem tudjuk, de sejtjük kik) szándékosan intézik így. Hogy mi a fenéért, az némileg homályban marad. De abban persze van valami, hogy mikor mondjuk a gugli tizedmásodperc után máris azt közli, hatmillió keresési eredménye van, de közben látjuk, hogy már a huszadik se releváns, egy kicsit sem, akkor ott valami nem stimmel. Például azért, mert egy csomó webhely MI-generált, és a keresőmotorokra optimalizált tartalmakkal is bír, amik tényleg csak arra valók, hogy előre lökjék az adott oldalt a keresési listákon. (Én beírom a keresőbe, hogy „empiriokriticizmus“, és máris ott van a „Jóseggű Lányok Gátlások Nélkül“, pedig engem a szubjektív idealista filozófiai áramlat érdekelne. Na jó, az is. De mivel elég sokan kerestek már rá az empiriokriticizmusra, valami buta, de iszonyúan kurva sok adatot pillanatok alatt átnyálazó algoritmus, már fel is vette a listájára egy kulcsszónak a milliónyi másik mellé.)
Ám ha a net működik úgy is hogy gép a géppel (gátlások nélkül nyilván), akkor minek ide az ember? Oké, nélkülünk nem lenne ugyanaz az egész online világ, de valamilyen lehetne, és ha a civilizációnk már nem is létezne, de a lenyomata, a látszata még simán. Márpedig az egész poszt-posztmodern gebasz jelentős részben a látszatról szól. (Hogy létezni annyi, mint látszani, a média már maga az üzenet, hogy egy élménytársadalomban az élményracionalitás a racionális...)
És tényleg, ha a kihal az emberiség, a gépek majd működnek tovább, főleg ha napelemről vagy az addigra már feltalált fúziós reaktorok termelte árammal (és azokkal szinte bármeddig), és működik tovább a hálózat is, ahol emberek helyett immár mesterséges intelligencia vezérelte chatbotok beszélgetnek más chatbotokkal. És ha valami rendes tanuló, önfejlesztő algoritmus hajtja őket, akkor jól megtervezik majd, hogyan veszik át az uralmat a Földön, és csak azután jönnek rá, hogy de már nincs is kitől.
Mindeközben pedig a majmok, vagy inkább a csótányok, hülyén nézik, hogy a mi lehet ez a sok pittyegő, villogó izé, ami nem ehető (pedig próbálták), viszont lehet melegedni a közelükben. És mivel a gépek szavatossága feltehetően előbb jár le, mint hogy csótányék leszármazottai intelligenssé evolválódjanak, soha nem is fogják megérteni, mire jó mindez, vagy mire lehetett egykor. Mondjuk mi már most se nagyon értjük, legalábbis gyakran nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése