A Dagadt „váratlanul“ felbukkant valami meghívásos alapon felcsútista „lakossági fórumon“ (unom már az idézőjeleket, persze, de muszáj, mert ebben a propaganda-látszatvilágban semmit nem az, aminek hívják), ahol bevett módon a Nemzeti Inzultáció című óvodás szintű agysorvasztásukat promózták a Párt nem igazán legélesebb kései, a fiókból.
És akkor a pártvezér és kancellárnak az röppent ki fogai kerítésén, hogy:
"Ha veszítünk, mindent veszítünk: annyi a családvédelemnek, a migránsok elleni védekezésnek, a gazdasági semlegességnek, a rezsivédelemnek.“
Én meg szokás szerint nézek hülyén magam elé, hogy de ezek tényleg nem unják még? Minimum 2002 óta mindig az a felcsútista mantra, minden kibaszott választás (parlamenti, önkormányzati, helyi időközi, európai) előtt, hogy ha nem a csak ők nyernek, akkor itt a világvége, mindennek annyi, de annyira, hogy még nekik is.
És itt van a kutya lényege elásva. Leszarják ők az úgynevezett „népet“, az csak lakónépesség, adófizetők halmaza, neojobbágyság és törzsszavazóvá manipulálható humánmassza, egyszerű mennyiségi kérdés. Hogy milyen az életminősége eme sokaknak, az már érdektelen, a csúcson lévők alapvetőan a bankszámlájuk fénytörésében szemlélik a világot. A valóság annyit is ér, amennyije van! Azaz a „mindent elveszíthetünk“ valójában nem a „rezsicsökkentésre“ vonatkozik, az eleve egy ordas nagy kamu, nem a migránsellenes védekezésre (az is az, kurvára senki nem akar nálunk maradni, de legalább a magyarok közül is elment már, aki csak tehette), a családvédelem meg nagy részben A Család védelmét jelenti, főleg az uniós számonkérésekkel szemben.
Amit veszíthetnek, az stadionokban, birtokokban (Hatvanpuszta megvan?), kastélyokban, termőföldekben, a Balatonban, komplett gazdasági szektorokban és sokszorosan túlárazott közbeszerzésekben mérhető. Meg ugye a kamu állások milliós fizetésekkel, azok is nagyon hiányoznának. De talán a legfontosabb hiányérzetet a gyakorlatilag korlátlan hatalom elvesztése okozná.
Már sokszor leírtam, szerintem itt is, hogy a teljhatalom a legdurvább keménydrog, arról nem lehet lejönni, mert a „nekünk mindent szabad“ felhőtlensége találkozik a mindenki más lenézésének és megtaposásának szadisztikusan páratlan élményével, miközben mindezt beragyogja a félhülyére manipulált szektatagok kritikátlan rajongásának fénye! (Fú, ez annyira nyálasan ócska egy modorosság lett, hogy komolyan kedvem támadt önkényúrnak lenni. Ceterum censeo: Végre betilthatnám az operettet!)
Persze a felcsúti hablatyolt még a jobboldali közösségről, amit ő csak messziről láthat, mert nem polgári, nem konzervatív csak populista, „Elvek és értékek kíméljenek!“ -alapon. Hisz mi másról is szólna az a mondta, miszerint: „Nekünk a világon mindenkivel kereskednünk kell, együtt kell működnünk, akitől hasznot remélhetünk.”
Az egész rezsim kulcsszava a haszon, pontosabban az ő hasznuk (hatalom, pénz, mámor), ami azon túl van, az magasról le van... Ja, szar ügy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése