Elindult a Magyar Parlamenti Imacsoport Digitális Polgári Kör. Végre! Hiányzott ez már nagyon, mint a tengerben fuldoklónak egy pohár víz, digitális imakör csoport nélkül nem elég polgári a nemzet parlamenti megmaradása! (Olyan jók ezek a dagályos, üres lózungok, akárhogy cserélgeti az ember a szavakat, mindenhogy röhejes lesz.)
Nagy küldetésük van ám nekik, gyakorlatilag rajtuk múlik az ima ereje, márpedig „az imának ereje van: megtartja hazánkat, közösségeinket és Jézus Krisztus helyét a nemzet szívében” Jó, mondjuk én már megint nem vagyok a nemzet része, mert érzem a szívemben Jézus Krisztus helyét. Vagy csak a helyét érzem, nem őt? Mindegy, megszoktam már, hiszen „aki magyar, velünk tart“ harsogja egy ideje a főpárt, én meg nem tartok velük, nemmagyarnak lenni nálam már életforma, csak tudnám miért ezen a nyelven kommunikálok, egy ebben az országban? Ahol volt képem felnőni.
"Hiszünk benne, hogy a hitre épített ország kősziklaként áll“ - ezt is hitvallják a csoportimádók, de ezzel lenne egy kis gond. Kősziklaként állni jobbára a kősziklák képesek, de kősziklát nem lehet hitre építeni (attól, hogy azt hiszem, van ott egy kő, még nem tudom hozzávágni egyetlen digitális parlamenterhez sem), sőt jobban belegondolva, kősziklát egyáltalán nem lehet építeni, az úgy lesz a természetben. Hogy valami teremtő által vagy sem, az meg szerintem a sziklának (de bármelyik sziklának) tök mindegy.
Viszont fontos lenne, hogy a parlamenti csoport ne imádkozzon az állami gondozott gyerekekért, alacsonyabb inflációért vagy a békéért, mert gondolom eddig azt tették, és tessék mi lett belőle!
Imádkozzanak inkább a magasabb koleszterinszintért, vagy az egetverő korrupcióért, hátha az is visszafelé működik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése