2015. november 10., kedd

Csillaggyár

Hallottam ma egy rádióhirdetést, hogy itt az új magyar musical (bocsánat: mjuzikel), név szerint a „Sztár Faktori“ (bár lehet, hogy nem pont így írják), és hogy ezt mindenkinek látnia kell nemsokára mindjárt. Ettől kissé megijedtem, mert a mindenkibe elméletileg én is beletartoznék, de gyakorlatilag meg nem szeretnék, mert a mjuzikelt a magam részéről az emberiség ellenes bűncselekmények közé sorolom.
Oké, van egy-két kivétel ami erősíti a szabályt, de a Hegedűs a háztetőn az tényleg jó, a Rocky Horror Picture Show meg nem is mjuzikel, hanem valami elborult transzvesztita vámpír-show.

Na de a többi mjuzikel tényleg pusztító hatású, az operett nevű rémálom egyenes ági leszármazottja, öl, butít és nyomorba dönt, megállítja a gyerekeket a fejlődésben, a felnőtteknél meg agyszuvasodást okoz.

És ez a cím, Sztár Faktori, ennél szánalmasabbat már nehéz lenne kitalálni. Tudjuk persze, hogy a kortárs popzene nagyobbik felét kitevő kulturális hulladék valóban sorozatgyártársban készül, az ipari tömegtermelés meg a marketing logikája mentén, de ezt azért rögtön a címben bevállalni, hát... Vagy nagyon tökös dolog, vagy nagyon ostoba, de legalább őszinte.

Azt persze nehéz elképzelni, amint özönlik a nép a Kongresszusi Központba, hosszú tömött bajszokkal sorokban állnak sorba, majd a pénztárnál benyögik, hogy „kétjegyeta sztárfaktorira lécciközéprehalehet“. Mert kínos címeket bemondani is kínos, én például igen csodálkoztam egykor, hogy egy bizonyos német vígjátéknak egyáltalán volt nézője a hazai mozikban. Hisz hogy néz már ki az, mikor benyögi az ember, hogy két jegyet kér a Hangyákagatyábanra. Nyilván elhadaraja, aztán gyorsan másfelé néz, csúsztatja a pént, villámgyorsan zsebre vágja a jegyeket és igyekszik nagyon gyorsan nagyon messze kerülni, remélve, hogy senki nem látta/hallotta az iméntieket, sőt, hogy egyáltalán nem járt ember aznap a mozi környékén sem.

Persze lehet, hogy ez csak az én szociális fóbia-csomagom része, de az biztos hogy ez a gagyi cím senkit nem serkent mjuzikel-tekintésre, és a helyzeten a kínos reklámok sem javítanak. Plusz most néztem meg az oldalát a fácsén, láttam a plakátját is, úgyhogy lehet, hogy hamarosan megvakulok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése