É sem vagyok nagyon oda a két számból összemixelt mashupokért, de ebbe most belefutottam az index mellékszálán, és muszáj közkincsé tennem. A műegész két darabja ugyanis mind esztétikaimind társadalomtörténeti szempontból a lehető legmesszebb van egymástól, mert az egyik a mindenki által ismert Benny Hill show főcímzenéje, a másik meg a sokkal kevesebbek által ismert Slayer egyik világlágere, az Angel of Death.
Ami azért fura, mert az első ugye egy habkönnyű szórakoztatás, a másik meg Auschwitz témáját dolgozza fel, azon belül is Dr. Mengele munkásságát, innen a cím is hogy A halál angyala. És hát ez ekktő tematikusan egy igen meredek párosítás, bár kétségtelenül jól szól.
Na, ez lenne a link, a klipet közvetlenül képtelen vagyok belinkelni, pedig itt van megnyitva pont a szomszéd ablakban, ehhez képest a blogger szerint nem található a videó.
De ettől még érdemes megnézni, kissé bizarr,de úgy tűnik, a jutyúb nézettséghez már egyre nagyobbakat kell gurítani, abban a tülekedésben.
Meg persze én külön is bírom mindkét zeneművet, gyerekkoromban például volt egy Benny Hill-es pénnztárcám (már a fene tudja honnan), ami igen vicces, mivel gyerekként azért pénzem az nemigen volt. De a benihilles tárcában remekül lehetett fuvarozni a közeli trafikban vett Star Wars képeket (akkoriban ezt gyűjtöttük), pontosabban a cserealapnak szánt szelekciót.
A néhai angol komikust ma már nem találom igazán viccesnek, de a Slayert azt most is hallgatom néha, az Angel of Death amúgy is a kedvenc lemezem legjobb száma, leszakad tőle az ember feje.
Még meghallgatnám az Ötödik szimfóniát(asszem egy bernáthegyi írta, akiről több film is készült) mondjuk valami Iron Maidennel. Az kevésbé lenne bizarr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése