2018. november 27., kedd

Mindmeghalunk, pont. Com.

Hiába no dúl a kultúrharc, nemcsak nálunk de az egész hanyatló nyugaton, no meg a már lehanyatlott mindenféle égtájon. Ez a kultúrharc azonban nem holmi irodalmi múzeumokért (sőt nem is Holmi című folyóiratért) zajlik, a színházak konfuciánus.. izé, taoista támogatása sem a fő hadszíntér. A globális kultúrharc ugyanis a józan ész ellen zajlik, laposföld-hívők, gyíkemberektől rettegők, chemtrail-magyarázók no meg sima, régivágású nácik és vallási fanatikusok küzdenek, hogy kitörjenek vége véleménybuborékaikból, és leleplezzék a sok-sok összeesküvést. Az összes esküvést.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezek a zakkantak mindig is köztünk jártak és kábé ekkora arányban, az internet csak láthatóbbá teszi őket. De nekem gyanús, hogy a net igenis ráerősít a szellemi sötétség terjedésére, elvégre húsz-huszonöt éve hol olvashattam volna olyanokat, hogy gravitáció nem is létezik, csak elhitetik velünk, vagy hogy nanorobotokkal szórnak meg minket, ezeket mi belélegezzük, és meghekkelik az agyunkat.

Az ilyesmit régebben csak unatkozó nyugdíjasokból meg jenki lakókocsitartásbeliekből néztük ki (ez lenne a háztartásbeli lakókocsiparki megfelelője), de ma már szinte bárki a legváratlanabb pillanatban közölheti, hogy szerinte ugyan a Föld gömbölyű, de azért kissé szkeptikus, ebben a laposföldes izében is lehet valami, legalább is érdemes vitatkozni róla.
Rossz hírem van: nem, nem érdemes, a laposföldezők szektáján legfeljebb röhögni érdemes, hangosan és teli szájjal, ahogy azt méltán megérdemlik.

Mert azt komolyan gondolhatja bárki, hogy az űrkutatás egész eddigi története egy nagy kamu? Hogy a Hold egy lapos korong, sosem járt ott ember, sőt az űrben sem, mert az egész bolygónak hazudott lapály egy nagy bura alatt van, azon kívül meg a  fene sem tudja hogy mi, de űr az tuti nem, nyilván valami intelligens óceán vagy maga a mennyország, világnézettől függően.
Ez utóbbi mondjuk egy igazán perverz elképzelés lenne, vagyis hogy a Föld egy burával lefedett irdatlan lapos tányér, abban szaladgálunk mi, igazából ez esetben mi vagyunk a Mennyek Országának akváriumi halai vagy terráriumi hüllői, az ottaniak egyik  hobbija. Vagy főfogás egy Nagy Égi Vacsorán, és csak remélhetjük, hogy legalább egy jótékonyságin.

És elnézve a világ élelmiszer-problémáját, még csak is etetnek minket rendesen. Meg hát ott vannak a cunamik és földrengések, mintha valakik időnként direkt megráznák a nagy tányért. 
E szerint elképzelhető, hogy a világként ismert terráriumunk a mennyország gyerekszobájában található, bár hogy az pont hogy néz ki, a fene tudja. De ha kaja vagyunk, akkor nyilván a rázva, nem keverve fogyasztandó fajtából.

De legalább már van saját összeesküvés-elméletem, csak nem nagyon akarom terjeszteni, mert tuti van olyan idióta, aki ezt is beveszi, ha már a gyíkembereket.

(Örök hála a mindmeghalunk.com, már itt is emlegetett weblapnak. Egy sötét téli estén is napfénesnek létszik a külvilág, hozzájuk képest.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése