2018. november 21., szerda

Szeretem az időnek a járását neki

Na végre, valami őszi-téli egyveleg amit bírok, sárguló-barnuló levelek (felük már a járdán), hűvös, szitáló eső und reggeli köd, kedves ez az én lelkemnek, pedig már azt hittem, a nyárból lesz egyből tél. Az ilyen november eleji húsz fokok teljesen indokolatlanok, meg durván besüt nap, de ez most végre fel sem merül, tegnap például már délután háromkor lámpát kellet volna gyújtani, de kihúztam négyig, aztán megjött Petra, és hát mégis.
Ő amúgy pont ezt az időjárást kedveli, én néha azt hiszem tőle tanultam el, de nem, visszagondolva rájövök, még szombathelyi tanárképzős koromban is bírtam a sárguló leveleket a ködben, mondjuk pesti egyetemistaként már kevésbé, a nyolckerben az ősztől nem lett több fa, sem kevesebb kutyaszar.

De így az ablakból nézve igazán kedvelem ezt az időnek a járását, sőt még az utcán járva is meglehetősen, csak ne fájna úgy a lábam, valami húzódás vagy mifene, de tíz-húsz perc gyaloglás után már jobb, kár hogy minden három percre van, ahová épp mennem kell.

Úgyhogy páromat riasztottam távbeszélő készüléken, hogy ha úgyis jön délután, hozzon pennét, mert megint akarok l'rabbiatát készíteni, de a kisboltban nem volt, én viszont már majdnem sántikálva tértem haza. De legalább a szemetet levittem, mert a hagymahéj, meg a halmaradék (nem én ettem, a teknős) az azért büdös bír lenni, pláne, hogy mérsékelten szellőztetek, ha már kint a hideg, én meg idebent a rövidnadrágban a szubtrópusi növényekkel.

Ellenben, túl azon, hogy remek az idő, végre nincsenek poloskák, meg azok a hosszúkás csápos izék, akik nem poloskák. Ha meg trópusi hangulatra vágyom (szinte soha) akkor majd keresek valamit a trevölcsenelen, a környező erdőségeket kivéve én a természetet tévében élvezem leginkább. Panelproli vagyok, ez kétségtelen, bár sokszor nyaraltam mediterrán tengerpartokon, de nekem akkor is inkább az építészet tetszett, meg a kaják, a természet az képeslap volt az ajándékboltokban, tengerpartokkal meg naplementékkel, ahogy szokás.

Mondjuk egy mediterrán tengerpartot megnéznék télen, egyszer Jesoloban monda a panziós, hogy náluk karácsony und szilveszter között nagy a forgalom, mert olyankor milyen hangulatos a környék., fürdeni persze nem lehet, de minek is, mikor zenére rúghatnak be a népek a bícsen.

Mindegy is, a kontinentális ősz-tél átmenetnél nincs sokkal jobb, nem üvöltenek hülye madarak a fákon, sokáig van sötét, mint bennem néha, lehet várni a karácsonyt, és szerncsére a taavasz is még reménytelen távolságban.
De ha jön (mármint a tavasz), én elköltözöm északra, fenének sem hiányzik a sok napfény, cseresznyevirágzás meg húsvéti nyúl. Részemről indítanék egy petíciót, hogy foglalják alkotmányba az állandó későőszt, sérelmünkre nekünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése