Bírom az olyan cikkeket, blogbejegyzéseket, hogy például " Tíz étel, amit kötelező kipróbálni Iránban". Már miért lenne kötelező, eleve a fene sem akar Iránba menni, oda menni, de ha muszáj lenne akkor sem érdekelne semmiféle sült birka vagy kecske, viszont ebben a "kötelező kipróbálni" kitételben azért implicite benn van, hogy kötelező oda menni. Elvégre Franciaország már snassz, az olaszoknál úgyis pizzát ennénk, trendi arcok Japánba mennek, Iránba meg Kirgizisztánba, esetleg dubajoznak, de az már kissé kínos. (A dubajozás annak az egyenesnek a másik vége, ami azzal kezdődik, hogy de a világon a legszebb hely Balatonfőkajár vasútállomása, és minden évben arra gyűjtünk, hogy elutazhassunk oda, egy koszlott személyvonattal.)
Amúgy épp filmkritikát kellene írnom a Bohém rapszódia című, khmm... nem túl remek műről, ami gáz, mert rosszat írni nem akarok, jót meg nehéz, de majd kihozom döntetlenre minden kritikus legvisszataszítóbb fogásával, az "egyrészt-másrészt" megúszósdival. De ezen még tényleg gondolkodnom kell.
Legalább Freddie Mercury is közel-keleti származású volt, Zanzibárban született, Indiában volt gyerek és aztán költöztek Angliába, bár ő a dubajozásból már épp kimaradt, van az úgy, ha fiatalon hal mg az ember.
De azért elszórakoztatnak az utazós blogok, ma például belefutottam egy olyanba, ahol tanácsokat osztogatnak, hogy lehet kijutni a ferihegyi reptérre. Megdöbbentő dolgokra derül fény, például hogy busszal, taxival, vagy saját kocsival parkolva, tényleg a fene sem gondolta volna. Ráadásul az kimaradt, hogy lehet például gyalog is vagy ökrösszekérrel, sőt repülővel is, ha az ember nem Pestről menne arra...
Ehhez magángépeket és/vagy helikoptert meg a megfelelő oligarcháktól lehet igényelni, a lényeg hogy jó csapatnak szurkoljunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése