2020. február 10., hétfő

Haj rá!

Nem vagyok egy hidegtűrő alkat, én a sál-sapka-kesztyű hármasságával élem túl a telet, de ezek a mai fiatalok (kezdeném, azzal folytatva, hogy bezzeg az én időmben...), ezek vagy valami kurva jó belső fűtéssel mennek, vagy csak magasról teszneka hidegre, mert a stílus az fontosabb. Ugyanis nem bírom nem észrevenni, hogy z aktuálisan tizenéves srácok a komolyabb mínuszokbn sem hordanak sapkát, láthatóan azért nem, mert az leamortizálná a gondosan belőtt sérót. Ha már ugye apu meg anyu pénzéből sok maradt a fodrássznál, meg reggel húsz percig tartott precízen kizselézni a kívánt szívdöglesztő fazont, ráadásul a suliban is minden szünet a mosdóban indult, a tükörnél, akkor nehogymá valai béna sapka bassza szét a férfias sármot. Pláne mert hazafelé a buszállomáson - ki sszerencsével - ott lesz a Dzsennifer is, meg  Bianka, meg az a szőke csaj a halbelezőipari szakmunkásgimnáziumból, szóval legyen csak művészien lyukas a farmer, meg álljon a haj pont úgy, mint a Ronáldó Messzinél, abban a klippben a jutyúbon, mikor a világkupán szmokingban ugye.
Hisz fontos egyedinek és stílusosnak lenni, pont úgy mint a többiek, az egész osztály arról híres, hogy mindenki tök egyformán egyéniség, ami azért már valami, hátnem?

És ez igazából, kívülről nézve vicces. Oké, már kinőtem abból, hogy különösebben érdekeljen a hajam, pláne mióta felül ritkul, oldalt őszül, de legalább a kettő között már nem zsírosodik. (Hívhatjuk kopaszodásnak, csak úgy kegyetlenebb, mondjuk inkább, hogy vudielenesedem.) Nálam a sapka az amitől nem fázik a fejem, plusz ápol s eltakar, és miután kipróbáltam már a kopaszságot is, tudom hogy az sem áll reménytelenül szarul. Nekem. (Csak húsz év múlva ne én legyek a csintalansándor, akkor inkább az aktív eutnázia.)

És ez az egész onnan jutott eszembe, hogy ma reggel lehaladtam a garázsboltba kakaóscsigáért, és ment előttem egy srác, valahol tizenhat megélt életév környékén (valamint Földvár felé félúton), és nagyjából harminc másodpercenként kapta elő a mobilját, hogy ellenőrizze, kellően ananászfejű-e még, nagyjából a szíjjártópéteri paradigma mentén. Közben meg mókásan lilult a gondosan körbenyírt füle, nem is mert hozzányúlni, hátha letörik, és akkor ugye mit szól majd a Dzsennifer, hisz nincs az a menő haj, ami ellensúlyozna egy vérbe fagyott, félbetört fület. De hát a szépségért szenvedni kell, fület fagyasztani, valamint elviselni, hogy jön mögötted egy őszülő szakállú fazon (sapkában, hogy rohadna meg) és időnként felröhög.
Mert gonosz, nem érti hogy ma mi a fiatalos, trendi és fenszi, neki a legszebb öröm a kár. (Pedig értem,  a FIATalos, az olyan mint a hivatalos, csak Torinóban csinálják főleg, kerekekkel.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése