2022. november 6., vasárnap

Az én esztétikám

Két majdnem úgy csinálok, mintha tennék valamit között, elgondolom hogy mi a művészet? Nos, a művészet intézményesített, jóformán kanonizált átverés. Hazugság, emberek! Például olvastam a múltkor, hogy volt ez a Raszkolnyikov nevű pali, akiről olvastam, hogy nem is volt igazából, de egyáltalán nem. Csak a Dosztojevszkij nevű "művész" hazudta be, és lehet hogy igazából ő volt az, csak nem merte magára vállalni.  Szóval meg kéne nézni, perbe lehetne-e fogni-e, gyilkosságért úgymond, vagy ez már elévült haló poraiban. Mert ha ő gyilkolta agyon az öregasszonyt a könyvéből (aki létezett-e lenni?), akkor az nem művészet, mert nem hazudott mikor bevallotta, csak rákente egy kitalált karakterre.

És azt is olvastam egy Nietzsche nevű nícsénél, hogy az ilyen művészek nem azért hazudnak, mert hülyék, szóval hogy ne tudnák hogyan van a mi, csak nícse szerint a csupasz igazság az csúnya. (Ezt ma már a pornóoldalak vitatják, de azok speciális eset.) Ezért festenek valami szépet, mert az emberek szépet akarnak látni, például operettet az operába. Elvégre mégis csak szebb az, hogy Hajmási Péter, meg beugrom a nagybőgőbe, mint mikor a kövér öreg néni énekel, hogy ő Júlia a Rómeóból, és neki most rossz!
Persze a beugrás is hazugság, hisz nagyon kevesen férnek bele egy nagy bőgőbe is, egy kisebbe meg szinte senki, de ez a lényeg, hogy valami vidáman szépet hazudni, és nem foglalkozni azzal, hogy lehet kimászni aztán egy nagybőgőből, a húroktól meg ilyesmi, amiktől persze már beleugrani is. De ez az a világ, ahol Piroska hülye, mert a nagymamájának néz egy hálóinges farkast, az meg rágás nélkül nyeli le őt, ruhástól. Mondom, kamu az egész, ettől mű vészesen, de nem fájdalmasan. A Hajmási Pál is ugrik, meg szépen énekel közben, ja meg táncol!

Vagy a cirkusz. Az is művészet, ha legalább tűrhetően csinálják, de fontos tudni, hogy mondjuk a bohócok nem is mindig vidámak, csak úgy csinálnak (kivéve a szomorú bohócok, meg akik a közönséget zaklatják, de lehet, hogy közbe meg pont ők röhögnek a legjobban a sminkben). A bűvészeknek nincs varázserejük, átverés amit művelnek, hiába öltöznek mágikusan vásárian. Lehet, hogy amúgy tudnának varázsolni, csak abban nem lenne semmi pláne, az már nem művészet, a bűvészet lényege, hogy közönség a csalást akarja látni, át akar verve lenni. Lenni verve... Szóval hogy át.

És a legnagyobb átverés maga az, hogy van olyan hogy művészet, úgy általában. pedig az sincs, csak művek vannak, amik dolgok, nem ideák, meg azok csinálása van, de az még mindig nem a művészet, hanem az, amitől annak gondolunk valamit. (Van ez a szó, hogy kontextus, de önmagában nem értem.) A művelet nem művészet, csak annak illúzióját okozza, hogy egy nem esztétikus példával éljek: a szarás sem létezik általában, csak a konkrét erőlködés, nyomásgyakorlás, meg a bűzös végeredmény, de általában vett szarás nincs,  időszaki kiállítást vagy világbajnokságot már nem rendeznek belőle. Legalább is remélem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése