Nem tudjuk, nem érdekel, nem számít

Ez lehetne a legkövetkezőbb tájékoztatási kampány jelmondata, szlogenje, vezérfonala, esszenciája, lényege és veleje, aforizma jelleggel.

Ugyanis, a kormányhitű szavazók fele (nem, ők nem választópolgárok, a hozzáállásuk lényege, hogy nem választanak, hanem eleve valahol érzik magukat - hívhatjuk beszopásnak, de talán jogosan) úgy tudja, Ártunk és Ormányunk, személyében a dagadt főminiszter nem szavazta meg az uniós szankciókat, amikről legalább azt se sejtik, hány volt és a főleg mikről. Pedig a felcsúti döbrögi és sleppje mindent behúzott hézagmentesen, ahogy a csillag megy az égen, vagy ahogy a vakond túr a dáliák ágyása alatt. A kurta farkú persze.

De a valóság ez esetben csak annyiba számít, hogy szarba se veszik, a szektás hitrendszerek nem tudást kínálnak, hanem tapasztalaton túli bizonyosságot, elvégre a tudáshoz szükséges a kételkedés képessége, a vakhithez meg elég a bemagoltatott süket dogmatika.

És ez a lényeg, hogy addig hazudoznak közpénzből (de tényleg tíz- meg tízmilliárdokból) amíg egyszer csak az lesz az igazság, az ellenvélemény ellenben eretnekség, a tényekhez való ragaszkodás pedig hazaárulás, természetesen az eretnekséggel együtt járva, elvégre a gondolatbűnöző az bűnöző minden szinten, jár neki a Két Perc Gyűlölet.

Aki meg béget a nyájjal, annak pont elég az a száraz, jó meleg érzés, hogy lehet együtt nedvesedni, hisz a Bölcs Vezér, (aki vagy elnök, vagy kormányzó, vagy - néha azért eltalálják: mini Sztretelnök) tudja mi a jó nekünk, és valami gondviselésszerű véletlen folytán pont azt akarja magának, a haza meg ettől már önmagában fényre derül.

A szankciók tönkretesznek minket, a felcsúti megszavazta az összes szankciót, vagyis a felcsúti megszavazta, hogy tönkretegyenek minket? Na nem, akkor már inkább a formális logika menjen a picsába! Hát mi az már, hogy premisszák, meg konklúzió, ezek tuti ilyen libsi ármányok, biztos azok a görög buzik találták fel őket, akik nem a focit.

Még jó, hogy mostanában már ilyen kurva gyorsan sötétedik, ebben a nyálkás-ködös sötétségben egy ország szellemi fényessége teljesedik ki végre.

Agyelhagyás, biztosvótmá, mindegy ránkfér