2022. november 5., szombat

Hányóra munka, hányóra pihegés

Holnapra, holnaputánra vagy tetszőleges napra tüntetést szervezek elém, mellém illetve a székházam helyett a reggel nyolc ellen. A reggel nyolcnak ugyanis semmi értelme. Felkelni már túl késő, reggelizni eleve értelmetlen, miközben a tízórai túl messze még, ha meg korán kelt az ember, és mondjuk hattól dolgozik, a nyolc óra az pont az a pillanat, mikor már unja az egészet, de még beláthatatlanul messze a vége. Ha meg nyolckor kezd dolgozni, az olyan, mint napok közt a hétfő, mint bonbonok közt a meglapuló ananászos, vagy mint akciós halrudacskában a csirkecsont.

Szóval tiltsuk be a reggel nyolcat, szerintem simán bele lehetne írni az alapkotmánytörvénybe, az ilyesmi módosításokat úgyis éjfél körül szokja benyújtani a Semmmilyen Zsót, reggelre el is lehetne fogadni, hogy az eddigi hattól tízig legyen folyamatosan hét óra, így ha én épp hét körül kelnék, akkor mégis csak addig alhatok, ameddig tényleg jól esik. Speciel ilyenkor fél nyolckor kelek, de az a még érvényes, rémesen elmaradott időszámítás szerint könnyen átcsúszik fél kilencbe, sőt kilencbe is, de ha eleve elmarad a nyolc, akkor ráérek majd a ma még tíz után fél nyolckor beleásítani a kávémba.

Oké, ez nem hangzik túl logikusan, leginkább mert nem az, de hát komoly filozófusok is leírták már annak kimondását, hogy az idő igenis szubjektív. Most nem tudom hogy pont melyik filozófusok, de szakállasok voltak főleg, ez majdnem biztos, persze hogy a borosta mikortól szakáll, az is egy szubjektív idea, a világ mint magánvaló a megismerő számára eleve hozzáférhetetlen. Egyszerűbben fogalmazva: legfeljebb úgy tudjuk, hogy épp nyolc, vagy fél hat van, de igazából gőzünk sincs, hogy tényleg annyi-e a merrefelé, de akkor meg mibe kerül máshogy tudni, ha már a tudat határozza meg a létet, feltéve ha az ember nem marxista. Azok hisznek az órákban, meg effélékben, hogy greenwichi középidő és hasonlók, de szerintem mindenkinek hány óra, amennyinek érzi magát szeretné. (Na ja, a magasan magvas gondolatok már ledobják a nyelv korlátainak szétfeszítését, illetve azok elgondolásának túllépését. Nagyjából.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése