Szegeden akcióztak egyet a Konzervatív
Hallgatók, számomra már a nevük is fából vaskarika. Nyilván bennem van a
rendszerhiba, de egy egyetemista nekem ne legyen konzervatív, legyen magas
szabadságfaktorú potenciális lázadó, legyen szarokbele-mentalitású link, csak
nyakig gombolt konzervatív ne legyen. (Egy évfolyamtársra emlékszem, aki
aktatáskával és nyakkendőben járt egyetemere, legközelebb mint kádéenpés
képviselőt láttam viszont, most is valami fideszes kádertemetőben nem hagyják
az út szélén, de hogy pont hol, arra lusta vagyok rákeresni, nem igazán érdekel.)
Mondjuk ezeknek a konzervatív
hallgatóknak van egy kis nyilas stichje is, a belinkelt cikkben is van egy link
ehhez (Hajrá intertextualitás, hajrá intertextuálisok! – bár ilyeneket a derék
konzervatívoknak ne mondjunk, ha véletlenül nem bölcsészek ezt is valami szexuális
devianciának veszik), Szegeden meg épp a melegbarát helyeket jelölő matricákat
matricázták át, egy áthúzott 1968-al. Hogy ezzel mit akartak mondani, az szerintem
nekik sem teljesen tiszta, gondolom a felcsúti ez irányú eszmetörténeti
kirohanásait veszik alapul, kár hogy a vezír is csak nemzeti sportot olvas, ’68-ból
meg szinte semmit sem ért, legalább is úgy húsz éve. Előtte meg gondolhatott a csehszlovák
intevencióra, a hazai új gazdasági mechanizmusra, Párizsból meg annyi maradt
neki, hogy van ez a Cohn-Bendit nevű 68-as diákvezér, aki mostanában nagyon
támadta őt az Európai Parlamentben, és ez neki fájt.
A 68-asok amúgy igazi diákok
voltak, olyanok amilyenek a maiak nem bírnak lenni (hiába ezek a mai
fiatalok...), mi sem voltunk, én kétszer tüntettem összesen a kilenc (!)
fősulis-egyetemi év alatt, egyszer a tandíj ellen, egyszer meg a drogtörvény
szigorítása ellen, de aztán később fizettem a tandíjat, a sört meg sosem
akarták betiltani.
De ma, a lázadás fájó hiányának idején (milyen jó regénycím
lenne: A lázadás aszálya – valami önmarcangoló,
posztmodern, önmagába térő szöveget képzelnék el hozzá) sem életszerű egy konzervatív
hallgató, egy falkányi meg pláne nem. Jobbikos az igen, a szörnypárt eleve az
egyetemi fiúvécék bűzös félhomályából kúszott elő (rendezte: David Cronenberg),
és mint kiderül, ezek a KH-csávók is a rosszabbik jobboldal hóna alól másztak
elő. (De mi az a hón? Ami alatt.)
Kiterjedt hallgatói és oktatói
tapasztalataim alapján a normál eloszlású egyetemista populáció másféle
törésvonalak mentén tagolódott: lógós/stréber, piás/füves, elektro/akusztik,
fradi/újpest és hasonlók. A konzervatív
meg amolyan csodabogár volt ebben a közegben. És nem azért mert liberális
véleménydiktatúra lett volna (pedig igen szép kifejezés, kár hogy baromság),
inkább csak szabadság, meg az igény rá.
Vagyis a mai konzervatív (tényleg
konzervatív) egyetemisták szerintem valamiféle rendszerhiba tünetei, tessék
inkább forradalmilag világmegváltani jól, de ne a rosszabik irányba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése