2016. augusztus 3., szerda

Zoo limpia

A zolimpia a legérdektelenebb és legfeleslegesebb hiszti a világon, tenyésztett, egyfunkciós de főállású sportolók feszülnek egymásnak teljesen értelmetlen tevékenységekben, hiszen attól biztos nem megy előrébb a világ, avagy nem lesz jobb hely, ha valaki két századmásodperccel gyorsabban fut le egy távot. Tisztára mint valami ló- vagy agárversenyen, csak itt műnyúl sem kell.

A zolimpia eredetileg lelkes amatőröknek lett kitalálva, de most már tényleg csak ezek a felspécizett úszógépek, evezőgépek és társaik nyomulnak, távol a mindennapok világától. Akit egy húsz éve csak kajakozó, kigyúrt kajakos motivál arra, hogy felkeljen a fotelből annak úgy kell, annak a motivációja úgyis csak két napig vagy három sörig tart, mert még az a kis próbálkozás sem lelkesedésből, esetleg spontán élvezetből jön, csak szimpla képmutatásból. Neki a zolimpiából amúgy is a pia a lényeg, a hideg sör, mint a szurkolás eszköze és motorja.

Úgyhogy marad ez a nagyon tizenkilencik századi nacionalista izé, hogy majd itt a nemzet mutatja meg önnön nagyságát, éremtáblázat, egy főre jutó aranyak, büszkeség miszerint dagadó kebel, miafrász. Nos, ennél értelmetlenebb dolgot nehéz elképzelni, mitől lesz nekem jobb, mitől leszek én jobb mondjuk egy lengyelnél, mitől leszek jobb magyar (nem ez a nemzetáruló szemüveges-liberális értelmiségi), mitől leszünk mi egy jobb ország, attól mert valaki pöpecül lóleng vagy jól lekardoz egy franciát. Észre kellene venni, hogy ez itt show business, annak minden ürességével, korruptságával (lásd: dopping) és szappanopera-jellegével együtt, nincs benne semmi nemes vagy emelkedett, azokat talán a paralimpián kell keresni, hátha ott még akad ilyesmi.

De most pár hétig ezzel lesz tele a média, még jó hogy nem azokon a csatornákon amiket nézek (a Viasatot a karácsony sem tudja kimozdítani a szokásos műsorrendből, helyszínelnek, jön Charlie Harper szenteste is, mit nekik holmi zolimpia), a neten meg simán nem kell majd rákattintani, minden felesleges dolog is elmúlik egyszer.

Addig is szurkolok annak, hogy a vízipálmám ne sárguljon el teljesen, nézem hogy nő a fű a ház előtt, ez utóbbi mondjuk nem egy sprintszám, de a Tour de France is három hétig tart, és közben tud izgalmas lenni, persze az egy gaz kapitalista nagyvállalkozás, nem egy zolimpia-szerű nemes és velejéig korrupt szemfényvesztés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése