Kémia

Állandóan azt hallani mindenféle rossz és rosszabb filmekben meg sorozatokban, hogy akkor működik egy párkapcsolat, ha „működik benne a kémia”.

Namost:

-                    - Még jó, ha például bennem nem működne a kémia halott lennék, és legkésőbb akkor már                         működne a kémia, mikor elkezdenék bomlani, szépen csendben, ahogy a csillag megy az égen.

-                     - Apropó csillag: nem lenne élet, ergo nem lennének párkapcsolatok, ha a napban nem működne             a kémia, avagy nem menne át hidrogénből héliumba.

Ezzel együtt nem biztos, hogy egy párkapcsolathoz kémia kell, például a kémia az, amitől büdösek leszünk, és próbáljuk észrevétlenül, James Bond-i flegmával felmérni, hogy zokni vagy alsógatya. A kémia miatt lesz büdös szívünk szerelmének szája, mi meg nem merünk szólni neki, nem a kémia miatt, csak kerülnénk a felesleges konfliktusokat, és arról volt szó, hogy csinál desszertet.

Szóval a kémia dolgozzon csak a háttérben, a kapcsolati dinamikát meg hagyja mondjuk a személyiségekre, azok nem ilyen kémiai izék, például még senki sem tapasztalt büdös személyiséget, bár savas kémhatású érzelmek azért néha adódnak. De a kémiánál sokkal fontosabbak a közös élmények, mint mikor együtt tartóztatnak le minket egy anarchista tüntetésen, a közös érdeklődés a skandináv darabolós metál iránt, a fokhagymás vaníliafagyi feletti együttes értetlenkedés vagy az csodás reggel, mikor odaégett a bundás kenyér.

Ráadásul a kémiánál sokkal fontosabb a bakteriológia, különösen mivel a párkapcsolatok rendszerint testnedvek cseréjével járnak, elképzelni is nehéz azt a mikroorganizmus-karnevált, ami már egy sima moziban smárolásnál spontán kitör, hangos szambazene, őrült riszálás, fel-alá rohangálás, rasztafári egysejtűek,betépett enzim-lakók, mindenvan buli. Igazából akkor jó a dolog két ember között, ha működik a bakteriológia.

Az igazi párkapcsolat titka tehát nem a kémia, hanem (az említettek mellett) a karma, vagy a nirvána vagy a szamszara... szamósza...valami ilyen buddhista dolog, mint a szamádhi...szalonna...szalonka, szóval a izé ami a sors, meg a gondviselés meg az ufóenergia egyben, mert ezzel teljesedhetünk ki egymás létállapotában. Ez nagyon fontos, mert így lehet magasabb síkra emelni a párkapcsolatot (a bakteriológiairól) a transzcendencia felé, spirituális dimenziókkal bővítve azt, kiterjesztve a kozmikus megvalósulás irányába. Na, mondjuk ehhez azért kell, hogy működjön a kémia.