Van abban valami határozott, ahogy a reggeli joghurtom megmozdul a pohárban, és határozottan rám akar támadni, pedig csak tegnap járt le a szavatossága (ami, mint tudjuk, elve túlbiztosított), és hát a joghurt eleve romlott tej, szóval mire föl itt neki megromolni.
Másfelől persze a joghurt, amit veszek, olcsó fajta, így lehet hogy nem tej, hanem ügyesen álcázott kőolajszármazék, mondjuk ez esetben végleg nem értem, mitől romlik meg, ha már a földben elállt pár millió évig az alapanyag, ne a hűtőmben sértődjön már meg attól, hogy egy polcon van a savanyú káposztával, pláne mert az utóbbi tényleg szagmentes dobozban van, vagy vált létformát, én már két nap után sem merem kinyitni. Egy sértődött joghurt mellé tényleg nem hiányzik egy agresszív káposzta, inkább rendelek pizzát, a hűtőt meg csendben eladom, féláron de azzal a feltétellel, hogy fizetés előtt tilos kinyitni.
Mindegy is, már csak a tartós tejben bízom, az hőkezelt, avagy teljesen halott, élőflórás izéket meg vegyen az, aki állatkertet akar, nekem még mindig itt a teknős, az termel elég gázt és guánót, esetleg ráengedem a menekülni készülő szójapástétomra, ha már az is olyan mint egy magyaros focimeccs, alig van belőle vissza egy kevés mikor penészedni kezd,miként mindig az utolsó percben kapunk egy végzetes gólt.
Lehet, hogy valamiféle száraztáp-vegánnak kéne állnom, puffasztott rizst ennék pörkölt tökmaggal, desszertnek meg diót és aszalt dinnyét, akkor semmitől nem kellene félnem, a hűtőtől sem. De a joghurtos részleget elkerülném a szupermarkecben, kávét azt vennék, mert ha az ördög nem alszik, én sem.
Vagy simán egy sivatagban kellene élnem, gyökereken, hogy a gyökérről miért rogánantal jut eszembe nem tudom, nyilván mert remetelakomba limuzinnal hozatnám a megfelelő minőségű, primőr gyökeret Nevadából, a puritán kormányzás jegyében.
Vagy nem, akkor inkább zaklasson egy joghurt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése