Holnap lesz a holnaplesza évfordulója, valamint forr a dalom és szabadságharc, hogy üzenjük brüsszelnek, csak az egésznek semmi értelme, mi magyarok büszkén szarunk bármilyen évfordulóra, ha hétvégére esik, az ünnep igazi értelme hogy nem kell dolgozni, de most.
Mi lenne ha húsvéthétfő is vasárnapra esne? Nem locsolna senki nyilván, legfeljebb szobanövényt, nem mintha az baj lenne. Vagy szilveszter péntek tizenharmadikára? Mennyi kéményseprőnek kellene lencsefőzeléket ennie rántott fekete macskával sokáig, hogy szerencsés legyen az év, legalább februárig?
Én viszont dolgozom ma is, pénzéhes vagyok na, luxuskiadásaim vannak, mint a villanyszámla, erre harácsolok, este sátáni kacajjal számolom a húszforintosokat, és vasárnap is friss zsemlét reggelizek, mint egy gróf. Mások meg a híd alatt ugye.
Nem is tudom mi lesz velem a következő, négy napos hétvégén, négy napig mit lehet csinálni itthon, lehet-e valamit egyáltalán. Talán főzök, az nagyon kretatívnak tűnik a tévében, csinálok lilahagymát sóval, meg kézműves túrót zacskóból, teljes kiőrlésű vajjal. Lesz kóla is, a pácoláshoz.
Esténként meg flexelni fogok, mondjuk csak kábé tudom, mit jelent, de a szomszéd is csinálja, minden vasárnap reggel, gondoltam majd bevállalom az estéket, ne legyen már az a süket csönd, a hajnali diszkóbalesetek nem töltik ki hézagmentesen a hétvégéket.
Lehet persze olvasni is, de a könyvek általában vastagok és indokolatlanul kevés bennük a kép, amiben meg van sok, azt már mind a kettőt kiolvastam.
Vagyis nem nagy gáz, hogy a nagy októberi forradalom vasárnap lesz megtartva, így legalább nem gond mit csináljon az ember a felesleges szabadnapján, de fenyegetően közeleg a karácsony, meg a szabadságnak csúfolt munkanélküliség, esetleg, csak hogy ne üljek itthon, elmegyek havat lapátolni. Helsinkibe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése