Október huszonharmadika közeledik, jeles dátum ez, hat nappal később jön anyám születésnapja, gondolom ezért áll egy T-34-es tank a főutcán. Vagy nem, anyám szerintem egy Twingót vezet, tankot nem igen bár a twingója zöld, ha nem is a háborús értelemben.
De jut eszembe, lehet, hogy ez volt az a tank, amit annak idején kiállítottak a cseri parkban, pár légvédelmi ágyú meg egy kibelezett MIG-19-es kíséretében. A tankba be lehetett mászni, sötét volt bent, büdös és bokáig értek a csikkek, ellentétben a vadászgéppel, aminek pilótafülkéjében (pláne miután lelopták a kabintetőt) világos volt. Meg büdös, és bokáig értek a csikkek.
Azon gondolkodtam kissé, ki is jár dohányozni egy tankba, de rájöttem senki, ezt egyszerűen hamutartónak használták a simpsonos galeri tagjai, végül is egy tank akkora, hogy jó eséllyel nem telik meg. Még előtte elvontatják a főutcára ötvenhatos díszletnek, pedig inkább a hetvenes évek tanúja, csikkekkel, pémobillal, kósza dugásokkal együtt, szimatszatyor, kétdekás császárkörte, rettenetes barkók, nagy idők tanúja, naná.
Ötvenhat kapcsán valóban csak ennyire jut energia, lehet díszleteket emelni, de már a múlt sem a régi, ezek a mostani senkik ünnepelnének évek múlva, a millenium is akkor volt, mikorra elkészült a szoborcsoport.
A Vajdahunyad vára mit keres Pesten, én mit keresek ezen a bolygón. Ahol egy kretén lesz az amerikai elnök, miközben tök ráérek.
Pedig remek diktatúrát vezetnék be, ha rossz napom van, mindig az Operettszínház betiltásáról fantáziálok, legális lenne a fű, és vonalas a telefon, ha valaki hívni akar, várjon meg. De ne tankkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése