Ritkán teszek ilyet, de ezt most olvassátok, évek után most találtam rá újra egy antológiában, és hűde nagyon.
Dragomán György: Hevimetál
Dancsinak
Pólómat nézed, bazmeg? Úgy nézzed, hogy ez nem akármilyen póló bazmeg, ez bazmeg egy ősdzsudász poló, ez mindig szerencsét hoz bazmeg, mindig. Kurva nagy szerencsét. Nem hiszed, bazmeg? Hogy nem mondtál semmit, bazmeg? Na figyelj, bazmeg, mert elmesélem a legnagyobb sztorimat.
Úgy volt bazmeg, hogy eljön a dzsudász ide is bazmeg, és a koncert napján derült ki, hogy lemondták. A sok hülye paraszt nem vette a jegyet, pedig itt nálunk még sose járt a dzsudász, én mondjuk megvettem, rá is ment minden pénzem, bazmeg. Aztán mikor kiderült, hogy lemondták, a zsét nem adták vissza a jegyvisszaváltáskor, hanem azt mondták, hogy kiküldik majd postán. Ja, a faszomba velük, küzdőtér jegy volt, tizennégy ropi, bazmeg, eléggé magam alatt voltam, de tényleg. Nagyon rá voltam állva a dzsudászra bazmeg, kurvára látni akartam élőben, pláne, hogy halford újra visszament, amikor hat éve otthagyta őket, majdnem átálltam hipphoppra, annyira kivoltam, na jó, azért annyira nem, bazmeg, de kurvára látni akartam a dzsudászt a régi énekessel, érted. Mi van? Nem tudod, mi az a dzsudász?
Nem hallottál a dzsudászról? Bazmeg, nem hiszem el. Csak szívatsz, mi? Nem szívatsz? Hát, bazmeg, nem hiszem el, bazmeg, hogy nem tudod, mi az a dzsudász, bazmeg. Jól van, bazmeg, kérdezek könnyebbet. Hevimetál? Azt tudod, hogy mi a hevimetál? Ájronméjden? Igen, az ájronméjden az a hevimetál. Szóval az ájronméjdenről, arról már hallottál?
Igen? Szóval nem értesz hozzá, de annyit még te is tudsz, hogy az a legkirályabb? Az ájronméjden? Méjden, hagyjál már a méjdennel bazmeg, nem azt mondom, hogy szar a méjden, mert szarnak azért nem szar, nem, bazmeg, kurvára nem, sokáig az volt a kedvenc zenekarom, dikinzonnakelég jó hangja is van, nem mondom, csak az a baj, bazmeg, hogy mindent a dzsudásztól nyúltak, bazmeg, námber ofdőbiszt, bazeg, miről szól már bazeg, hatszáshzatvanhat, bazeg, a fenevad száma, bazeg, na aztán, bazeg, behugyozok, bazeg, mondom, bazeg, az egészet a dzsudászról nyalták, bazmeg. Tudod mi lesz a méjdenről szóló könyvnek a címe bazmeg? Megmondom bazmeg: hogyan lettünk a dzsudász előzenekara! Mert tényleg úgy kezdték, hogy azok voltak. Úgyhogy, bazmeg, dikinzont azért nem kéne egy napon emlegetni halforddal, mert, bazmeg, halford találta fel a fekete bőrdzsekit, meg a sikoltást, bazmeg, halford találta fel a hevimetált, ahogy halford sikolt bazmeg, úgy más nem sikolt, úgy ember nem sikolt, ilektrikáj, in dö szkáj, ilektrikáj, indészkáj, o jessz, az igen, öcsém, az igen.
A dzsudász, az igen, a péjnkiller öcsém, az egy lemez, öcsém, amikor először beraktam öcsém, a volkmenről lesett a szivacs öcsém, érted, leesett a fejhallgatójáról a szivacs, mer lelökte a hangerő, komolyan mondom, bazeg, és amikor visszaraktam, láttam, hogy kihasadt egészen, érted, halfordnak olyan sikoltása van, hogy kihasítja a szivacsot öcsém, nagyon kemény. Azért akartam olyan kurvára élőben is hallani. Csak bazmeg a sok suttyó paraszt nem vette a jegyet.
Na mindegy bazmeg, hazamentem, de nagyon le voltam törve, de tényleg magam alatt voltam. Annyira, bazmeg, hogy csak ültem az ágyamon, és rendesen a térdem közé lógattam a fejem, úgy néztem ki biztos, mind egy fakírmajom, majdnem bőgtem is, nem szégyellem, annyira kivoltam, nem volt kedvem semmihez se, bazmeg. Máskor, ha szar kedvem volt, mindig elkezdtem béoldalas toplistákon, vagy ilyen összetettebb dolgokon gondolkozni, hogy mondjuk milyen sorrendbe kéne rakni a tizenöt kedvenc számomat, ha csinálnék egyszer magamnak egy dupla dzsudász válogatás cédét, de bazmeg, most ahhoz se volt kedvem, nem volt kedvem egyáltalán semmihez.
Na bazmeg, ahogy ott ültem, egyszer csak eszembe jutott egy régi menövor számnak a refrénje, from a báttle áj kám, to a battle áj rájd, géjzing áp tu dö szkáj, pedig bazmeg nagyon rég nem hallgattam már menövort, mikor megtudtam, hogy füldugóval nyomják a koncertjeiket, mert nem bírják a saját hangerejüket, akkor örökre kiábrándultam dzsódimádzsóból, bazmeg mi az, hogy arra büszkék, hogy ők a leghangosabb zenekar a világon, hogyha egyszer nem bírják a saját hangerejüket, hát nem?
Na mindegy, bazmeg, mégis ez a szám jutott eszembe, a kingsz of metál lemezről, és akkor elszégyelltem magam bazmeg, mer ha még a menövor is azt énekli bazmeg, hogy csatából csatába visz a ló, akkor hogy a faszomba jövök én ahhoz bazmeg, hogy feladjam?
Úgyhogy felnéztem, bazmeg, és egyből megláttam a falon a dzsudász turnéposztert, amelyiken halford a krómozott tüzes hörlin ül és ilyen pengékből csinált szárnyai vannak, meg acélból készült szárnyas sisakja, britishsztil, o, jessz, és egy keréken áll, rajta európa térképén, a motorból meg szikrák szálnak meg láng csap ki, és európa városai lángban állnak, de csak azok, amelyikbe eljön a dzsudasz, a mi városunk is, bazmeg, pedig meg se érdemeljük. Na és akkor megnéztem a térképet, hogy hova jönnek még, bécs van a legközelebb, de ott már voltak, marad dortmund meg katovice, felálltam az ágyról bazmeg, nem adom fel bazmeg, ezt gondoltam, háj ánd májti vi ár dö kingsz, lengyel, magyar két jó barát, irány katovice, tizennyolc óra alatt csak kiérek, pénzem, az nem volt semmi, de mindegy gondoltam, felvettem ezt az ősdszudász polómat, ezt, ami most is rajtam van, ez nagy ritkaság, meg mondom, szerencsét is hoz, gondoltam, bazmeg, csak lesz valahogy.
Lett is bazmeg, lett is. A stoppolással elég unalmas volt bazmeg, de azzal is szerencsém volt, háromból kiértem, igazból kurva nagy mákom volt, mert harmadikra még a határ előtt felvett egy virágkertész, az majdnem végig elvitt a hűtőkocsival. Egyedül csak a rózsaszag volt idegesítő, azóta nem veszek virágot, azt hittem bazmeg, behalok, hogy végig abban kellett ülni bazmeg, a fickó azt mondta, hogy hermetikusan le van zárva a hűtőkabin, de ez csak duma volt, mert jött a hátamra a hideg, meg az a rohadt rózsaszag, nagyon unalmas is volt, a fickó végig azt magyarázta, hogy a virágokkal szépen kell bánni, mert meghálálják a szeretetet, meg ilyenek, nem volt bazmeg egy komoly sztorija se. Kérdeztem, milyen zenét hallgat, erre azt mondja, hogy táncdalokat meg magyar nótát, ja bazmeg, a faszomba, de mákom volt, mert a magnóját kilopták az előző úton csehbe, úgyhogy nem tudott berakni semmi zenét, ha végig az kellett volna hallgassam útközben, hogy deres már a határ, az ereimet is felvágtam volna, az egyszer biztos.
De mondom bazeg, így is majdnem megkattantam az úton, annyira unalmas volt bazeg, muszáj volt dumáljak vele, végig azon siránkozott, hogy a virágpiac hogy omlik össze, mert jönnek a hollandok a fagyasztott bimbókkal vagy mi a fasz, muszáj volt nekiálljak sztorizni, hogy ne bolonduljak meg. Gondoltam, mégis jobb, ha én beszélek bazmeg, akkor nem a bimbókat meg a virágtőzsdét kell hallgatni, úgyhogy bazmeg nem tudom mér, de azt hazudtam, hogy temetésre megyek, vagyis a nagyanyám sírjához, azért vagyok feketébe, mert hogy ott halt meg kint lengyelbe a nagyanyám, akit nem is ismertem egyáltalán, elhagyta a nagyapámat egy lengyel vasutasért, még amikor anyukám egészen kicsi volt, úgyhogy én nem is ismertem, csak a gyászjelentésből tudtam meg az egészet. A fickó meg bazmeg az egészet beszopta, mondta, hogy milyen megható történet, meg, hogy a családi kötelékek a legfontosabbak, meg ilyenek, erre én is bólogattam, hogy igen, igaza van. Mondjuk igazából az egész sztorit egy king dájmond konceptlemezről vettem, na jó, a vadabb részeket, a vudumágus állomásfőnökről meg a zombi váltókezelőkről meg a szellemmozdonyról azért kihagytam bazmeg, nem akartam bazmeg, hogy a fickó nekimenjen egy fának. Kingdájmond, bazmeg, az nem normális, igazi lábszárcsontból van a mikrofontartója bazmeg.
Mindegy, maradjunk a témánál, a kingdájmond sztorimat majd máskor mondom el. Szóval bazmeg, vissza a virágkertészhez.
Igazából bazmeg, elég laza csávó volt. A hevimetált mondjuk nem vágta, mindegy bazmeg, te se vágod. Nem vághatja mindenki bazmeg, nem lehet mindenki kemény. Na mindegy, bazmeg, a faszikám asszem megszeretett, mert bazmeg a végén azt mondta bazmeg, hogy ha akarom kerülőt tesz, elvisz egész a temetőig, ha megmondom, hogy merre találja. Mondtam, hogy honnan a faszomból tudjam, hogy hol az a kurva temető, soha az életben nem voltam még katovicében. Erre mondta bazmeg, hogy megérti hogy feszült vagyok, de azért nem kell káromkodni, akkor kirak valahol, jobb is, ha egyedül megyek, legalább lesz időm összeszedni egy kicsit a gondolataimat. Úgy is lett bazmeg, egy lehajtónál búcsút vettünk egymástól. De, bazmeg, mielőtt kirakott volna, még a kezembe nyomott egy nagy krizantémcsokrot, hogy tegyem a nagymamám sírjára. Előre be volt csomagolva celofánba meg ilyen zöld zsírpapírszerűségbe, el akartam dobni, de olyan szép aranyszínű szalaggal volt átkötve, hogy nem volt szívem, bazmeg, úgyhogy vittem magammal, gondoltam bazmeg, jó lesz jegy helyett. Ja bazmeg, elég hülye voltam, de végül is nekem lett igazam.
Hát bazmeg, nem volt már nagyon sok idő a koncertig, úgyhogy elindultam, de gondoltam bazmeg, majd csak megtalálom, majd legfeljebb megyek a tömeg után. Kinéztem magamnak valami templomtornyot bazmeg, azt elindultam.
Hát, bazmeg, eleinte elég néptelenek voltak az utcák, de aztán bazmeg egyre többen lettek, és bazmeg mindenkinél gyertya volt, úgy mentek bazmeg, gyertyával a kézben bazmeg, kurva jól nézett ki. Na mondom, a dzsudász aztán nem cicózik, ezek bazmeg megmondták, hogy lángba borítják európát, és tényleg bazmeg, olyan volt katovice bazmeg, mint egy kurva nagy gyertyaláng, bazmeg, lobogott az egész. Na gondoltam, én jó helyre jöttem, ennek a koncertnek kicsit más hangulata lesz, mint amit abban a redves kisstadionban nyomtak volna, jól van, faszák vagyunk, így kell ezt csinálni.
Hát bazmeg, gondoltam, hogy legegyszerűbb az lesz, hogyha megyek a tömeggel, mentem is egy darabig, de aztán bazmeg lassan kezdett leesni, hogy ezek mégse mind dzsudász rajongók lesznek bazmeg, mert csomó volt közöttük az ilyen kendős anyóka, de mondjuk fiatalok is nagyon sokan voltak, de bazmeg, ahogy jobban megnéztem őket, hát bazmeg azok se kimondottan metálosoknak néztek ki, bazmeg.
Egy idő után bazmeg gondoltam, hogy megkérdezem bazmeg, kakoj dzsudász, vagy hogy a faszomba mondják, hogy hol van. Na ezt bazmeg senki se értette, csak egy öregasszony kezdett makogni valamit, hogy barzo tragedije vagy mi a faszom, mondom erre neki megint, hogy dzsudasz, kak, vagy koj vagy hogy a faszomba kell kérdezni, de bazmeg fasznak se értették. Pedig bazmeg, egy időben sokat hallgattam váder demokat a basszusgitáros miatt, na ezt aztán bazeg biztos nem tudod, a váder az egy lengyel szpídmetál banda, kurvajók voltak, főleg a basszerük meg az első dobosuk, na és azokon még lengyelül énekeltek, úgyhogy benne volt a nyelv hangzása a fülemben, azt hittem bazmeg, tudok én lengyelül, ha kell. Hát bazmeg lófaszt tudtam, mindenki csak barzozott meg dobzsézett nekem, mint állat.
Na bazmeg, akkor egy ilyen fiatal srácot kérdeztem, de hiába, mer egy szót se értett abból, amit kérdeztem, úgyhogy gondoltam, megpróbálom magyarul. Figyeljél már bazmeg, hol lesz a dzsudász buli, arra mentek mind, nem? Mondjuk amikor kérdeztem is tudtam már, bazmeg, hogy egy lófaszt mennek arra, na mindegy. Hát a srác erre rám néz bazmeg, de úgy, mint a baromra, úgy kérdezi, hogy dzsudász?, de pont úgy, mint te az előbb, mint aki még életében nem hallott róla bazmeg, ja mondom erre, dzsudász, a dzsudász priszt, de akkor már olyan dühös voltam, hogy lehúztam a bőrdzsekimen az oldal cipzárat, mutattam neki a polómat, mint az előbb neked, mondom, pont ez volt rajtam, ez az ősdzsuádsz szerencsepólóm, amelyiken halford fejjel lefele van keresztre feszítve a judászjelvényre, király, nem?
Na neki se tetszett, bazmeg, mert bazmeg keresztet vetett bazmeg, de nem csak egyszer, hanem egy csomószor elkezdte magára hányni a keresztet és úgy makogott valamit lengyelül, de hogy mit, arról már lövésem se volt, megint csupa ilyen barzo meg dobzse meg anyámkínja, de akkor már tudtam, hogy jobb, ha elhúzom a csíkot, mert baj lesz, mert mindenki minket nézett, úgyhogy mondtam neki, hogy nyugi, lazuljon le, a bulit megtalálom egyedül is, gyorsan eltakartam a pólóm a virágcsokorral, szerencsére még mindig nálam volt, aztán szomorú pofát vágtam, hogy úgy nézzek ki, mint a többiek, aztán előrementem kicsit.
Na bazmeg az lett a vége, hogy kiértünk valami térre, az volt a cél, bazmeg, mindenki arra a kurva térre ment, annyi volt ott az ember, mint egy koncerten, csak kurva nagy csend volt, vagyis nem egészen, mert mindenki mormogott maga elé, de kőkeményen.
És akkor láttam, hogy ki van rakva egy kurva nagy fénykép a tér közepére, egy kurva nagy fénykép egy kurva nagy aranykeretben, a képen meg egy kedves ősz hajú faszi mosolygott, szépen meg volt világítva, de ez volt az egész só, semmit több. Az emberek meg bazmeg a képet nézték, de olyan szomorúan bazmeg, hogy éreztem bazmeg, hogy mindjárt engem is elkap a bánat. Nem tudom, mi a fasz volt velem, szerintem akkor jött ki rajtam a stressz, tudod, az elmaradt koncert, a stoppolás meg minden.
Azt gondoltam, bazmeg, hogy nem kellett volna hazudni mégse a virágkertésznek, ez most a büntetésem, mer ez most tényleg valami temetés vagy virrasztás vagy mi a faszom, nem lesz már ebből koncert, potyára jöttem, tudtam, hogy kész vége, bazmeg, nincs esélyen, ebből aztán bazmeg nem lesz dzsudász koncert.
A fénykép előtt az aszfalt tele volt gyertyákkal meg virágokkal, meg térdelő emberekkel, látszott, hogy mindenki nagyon ki van borulva, és mondom bazmeg, az ilyen szomorúság az ragadós, bazmeg, mert mondom, engem is kurvára elkapott, eszembe is jutott, hogy régebben, amikor éjszidiszi rajongó voltam, hogy fogadkoztam, hogy egyszer elmegyek ausztráliába, és kimegyek a frémantléji köztemetőbe, és megkeresem bonszkot sírját, ez végül is ugyanaz, ha már itt vagyok, akkor legalább próbáljam meg a legtöbbet kihozni belőle, mindenki megérdemli a tiszteletet.
Úgyhogy gondoltam bazmeg, szégyen, nem szégyen, letérdelek bazmeg én is, itten már csak az imádkozás segít bazmeg, lehet, hogy még azt se, de végülis mit veszthetek, ha megpróbálom bazmeg, ha egyszer annyi embernek bejött, hát nem? Úgyhogy szépen előrementem a krizatémcsokorral bazmeg, aztán letérdeltem a többiek mellett a kőre, aztán elkezdtem magamban mondogatni a hellóv bi dáj ném szövegét, na az például egy jó méjden szám,
de igazából egy imádság, szenteltessék meg a te neved, azt jelenti, egy halálraítélt faszi imádkozik benne, mielőtt felakasztják, kurva nagy szám, az tényleg majdnem felér a dzsudásszal, az egyetlen normális szám a námber of de bisztről, tízszer végigmondtam, for dö szendsz of time for mi are ránning ló! És tényleg bazmeg, az idő homokszemei nekem is kurvára peregtek, tudtam, hogy ha nem történik két percen belül valami, annyi lesz az egész koncertnek, bazeg, a helyszint se találtam meg, nemhogy jegyet szereztem volna, kész, bazmeg, annyi, kámpec. Úgyhogy tényleg rendesen imádkoztam, halóv bi dáj ném, halóv bi dáj ném, halóv bi dáj ném, bár történne valami csoda, még azt is megfogadtam bazmeg, hogy kibékülök apámmal, megbocsájtok neki, hiába ő a hibás azért, hogy sose ismertem a nagymamámat.
Na és bazmeg, nem fogod elhinni, bazmeg, akkor tényleg csoda történet. Mert bazmeg egyszer csak azt hallom, hogy bőg bazmeg egy hörli. Mert a dzsudász koncertek mindig úgy kezdődnek bazmeg, hogy halford egy hölrin beegykerekezik a színpadra.
Hát bazmeg, tudtam, hogy ezt csak képzelem, az nem létezik, hogy a hörli bőgése idáig elhallatsszon a stadionból, de bazmeg odanéztem, és azt hittem, meghülyültem, mert látom ám, bazmeg, hogy tényleg ott egy motor a tér sarkában bazmeg, és rajta bazmeg ott ült malkolm, málkolm fákhed sztivensz.
Na róla biztos soha nem hallottál, pedig kurva nagy arc, a dzsudász leghíresebb ródja, kezdetek óta velük van, pakolja a hangládákat, meg szerzi nekik a csajokat, minden rajongó ismeri, legendás fazon, mert egyszer összeverekedett ozi oszbornnal losz ángeleszbe, mert ozi állítólag odaszart a liftbe, és málkolm fel akarta szedetni vele, abból akkora bunyó lett, hogy szétverték a fél szállodát, minden dzsudász borítón rajta van a neve, hogy külön köszönet még malkolm fákhed sztivensznek.
Na és bazmeg, ez a hülye fákhed odajött bazmeg egy hörlin a térre, épp hogy csak be nem hajtott az imádkozó emberek közé. Szegény málkolm nem tudom mi a faszt akarhatott, de az biztos bazmeg, hogy eléggé be volt rúgva, majdnem leesett a hörliről, úgy hajolt előre, hogy láttam, hogy mindjárt rókázni fog, a térdelő emberek meg elkezdtek felállni, és lehetett érezni, hogy itt most mindjárt kurva nagy balhé lesz.
Tudtam, hogy muszáj lesz csináljak valamit, gyorsan felálltam, felkaptam a krizantémcsokrot is, jó magasra emeltem, hogy magamra vonjam a figyelmet, aztán elkezdtem amilyen hangosan csak tudtam énekelni a lengyelhimnuszt, jessze polszká nyezgelinye, hogy nincs még veszve lengyelország, a szöveget még a vadertől tanultam, az egyik első demojukon eljátszották szpidmetál verzióban, de az, hogy ott és akkor az egész eszembe jutott, egy kurva nagy csoda volt, komolyan mondom, mert legalább tíz éve nem hallottam már azt a számot.
És akkor bazmeg mindenki rám nézett, biztos azt hitték, bazmeg, hogy bolond vagyok, de aztán valaki egyszer csak elkezdett velem énekelni, aztán még valaki, aztán még valaki, úgyhogy lassan már majdnem mindenki énekelt, én meg közben a krizantémmal a kezemben mentem a hörli felé.
Málkolm meg csak nézett, mint aki nincs magánál, én meg lassan odaértem a motrohoz, letettem a virágcsokrot a földre, keresztet vetettem, bazmeg, aztán odaszóltam malkolmnak, hogy faster den a bálet, terifájing szkrim, ez a péjnkiller első sora bazmeg, tudtam, hogy ettől magához tér, meg érteni is fogja, és tényleg bazmeg, rám nézett, láttam, hogy még mindig nem tudja, hogy mi a fasz van, de akkor fél kézzel lehúztam a cipzárat, és megmutattam neki is a pólómat, igen bazmeg, mondom, ez ugyanaz a polo, amit málkolm is látott. Na és akkor rögtön tudta bazmeg, hogy vele vagyok, és mondta, hogy kámon ászhol, én meg akkor felugrottam mögé a hörlire, aztán már mentünk is mint az állat, úgy bazmeg, faster den a bullet egyenesen bazmeg a stadion felé, a téren még mindig a himnuszt énekelték, de engem az már nem érdekelt bazmeg, mert az én fejemben már a rám it dáon szólt, a kedvenc dzsudász számom, és tudtam bazeg, hogy most már minden rendben van, most már minden fasza lesz.
Ja.
Hát bazmeg, röviden ennyi. Málkolm aztán bevitt hátra, onnan néztem végig az egész koncertet. Beksztédzs bazmeg, kurva jó volt, annyira bazmeg, hogy azt már nem is lehet elmesélni. Ja bazmeg. Hevimetál. És azt már nem is mondom, bazmeg, hogy a hörli, amin fakheddel ültünk, a halford saját hörlije volt, mert azt már nem hinnéd el úgyse. Pedig bazmeg, kurvára igaz.
