Megvolt a heti második hétfő, hát így utólag már nem is biztos, hogy kell ez a hétközepi ünnep a fenének, lehetne inkább a húsvét mintájára, hogy szabadságharc és forradalom hétfője meg vasárnapja, legalább tuti lenne a hosszú hétvége.
És ha még csak egy csütörtök-pénteket kellene kibírni, de mi kommunista kapitalista szombatot is tartunk, ez olyan ősi villamosipari szokás, még a tridenti zsinat döntött arról, hogy szomaton is lehet középfeszültségű biszbaszokat gyártani, bár e napokon tilos arról fantáziálni, hogy felgyújtjuk a gépeket, vagy legalább is meg kell gyónni a termelési igazgatónak.
Viszont jövő szombaton is dolgozás van, mondván hadd keressennek a népek egy kis pénzt (szó se róla, szombaton dupla mani van), csak lassan beáll az a szörnyű helyzet, amit alsó tagozatosként éltem meg, hog van hosszú meg rövid hét, avagy minden második alkalommal szombat délelőtt is a cicabetűt kellett kerekíteni az iskolai lágerben.
Viszont legalább jövő héten délutános leszek (kivéve nyilván a pénteket, ahol a szombati koránkelés miatt dolgozhatok úgy tíztől hatig), azaz lesz egy majdnem hétvége, hisz a hétfő délelőtt is szabad, bár az nem világos hogy a történelmi egyházak szerint mit tehetek egy ilyen szabad délelőttel. Én egyelőre könyvtárba menést tervezek meg közös költség befizetést, szerintem mindkettő elég spirituális élmény, építi a lelki értékeket és segít kordában tartani az anyagi vágyakat, tekinettetel arra hogy a villanyszámlával együtt már komolyabb összegtől szabadulok meg, nem is lesz mit elszórni mindenféle világi hívságoka, mint a friss zsemle meg a tartós tej...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése