Korunk hőse a bicikliúton sétáló ember. Ez nálunk teljesen általános jelenség, ha valahol véletlenül épül egy bicikliút (és nem csak egy sárga csíkot festenek az út szélére, mint rendesen), rögtön jön arra andalgó párocska, szatyros homeless, nénitrolis néni, ízléses sormintaként váltakozva a menetrendszerű kutyasétáltatókkal. Nem bunkók ők persze, csak egyszerű gyermeki lelkek, akik igen örülnek az újabb járdának, rögvest hanyagolják is a régit, és meglehetős elánnal üvöltöznek az arra tévedő biciklisekkel, jobb esetben huligánként, rosszabb esetben potenciális gyilkosokként azonosítva őket.
Mentsége erre csak a színvonalas lakótelepi kocsmából hazafelé tántorgóknak van, tőlük már a bringások sem várják el, hogy megkülönböztessék a két aszfaltcsíkot, elég, ha nem hánynak oda, vagy nem fekszenek keresztbe, úgy emberileg mind szakmailag.
És bármennyire is elkülönített a bicikliút, bármennyi táblát meg felfestést pakolnak is rá, a nénik és kutyasétáltatók, és főleg a kutyasétáltató nénik, rendületlenül mennek ott, avagy rajta, szemükben kurucos dac, szembeszállnak ők akárhány küllős kerékkel, mert ami keskenyebb, mint az országút és le van betonozva az kérem járda, akárki meglássa. Meg hát elve természetellenes és visszataszító, hogy egészséges felnőtt emberek nem képesek használni az istenadta két jó lábukat, mindenféle szerkezetre ülnek és veszélyeztetik az egyszeri emberek életének testi épségét, nyilván a muskátlik is miattuk száradtak el.
Az ilyen bicikliúton sétálás pont olyan, mint mikor valaki a külső ülésre ül a buszon, a belsőt meg a szatyrával óvja illetéktelen ülepektől, vagy mikor a szupermarkecben a pénztárnál csak az összeg bemondása után kezdi el keresni a pénztárcáját, mintha nem számított volna rá, hogy itt fizetni is kell. (És persze mikor megvan a tárca, másfél kiló aprót borít a pénztáros elé, hogy akkor válogassa ki ő. A többszörösen minősített eset pedig az, hogy ezek után áfás számlát kér a fia bétéjének nevére, amit persze csak ötödik kísérletre bír lebetűzni...)
És miután kedves honfitársunk leszáll a buszról, kijön a markecből, elégedetten elindul hazafelé a bicikliúton, naná.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése