Különösen érzékeny hangulatomban talált meg az infó, hogy rossz arcú belügyminiszterünk benyújtott egy törvénymódosítást, miszerint nem kaphat közmunkát az a munkanélküli, a felmondással vagy a közös megegyezéssel hagyta ott az előző munkahelyét.
Gyönyörű, mit ne mondjak. Ha ugyanis valakit úgy rúgnak ki, hogy a munkaadó kierőszakolja a közös megegyezést, vagy valakinek csak szimplán elege lesz a létminimum alatti fizetésből, a ki nem fizetett túlórákból meg a főnökei arroganciájából, és saját mentális és egyéb egészsége érdekében a váltás mellett dönt, az megnézheti magát. Hogy miért kellene ezt büntetni arra persze nincs magyarázat, ami mondjuk nem meglepő, hisz nincs racionálisan megérthető oka. A magyarázat fideszül ilyenkor úgy hangzik: Csak!
Így aztán a rossz arcú belügyminiszer szimplán csak zsarol, mert élvezi, nyilván. Pár száz éve valószínűleg rabszolga-kereskedő lett volna ez a leszerepelt rendőr, az olyan testhezálló neki. Rohadjon meg a neve napján, lehetőleg minél hamarabb.
Update: Ma meg azt olvasom, hogy a mezőgazdasági idénymunkát is közmunkásítanák. Vagyis az ügyeletes döbrögi a helyi lokalitásban ezentúl nem maga toborozná az idénymunkásokat, hanem szólna a polgármesternek (már ha nem épp ő az), az valami hivatalok közbeiktatásával meg kiutalna neki közmunkásokat. És ha pl. az aktuálisan állástalan pedagógus nem akar mondjuk szőlőt kapálni éhbérért, akkor a fentiek szerint három hónapra eleshet minden szociális támogatástól Ez már nem zsarolás, ez annál több. Kéne még valami röghöz kötés (aki költözni merészel, annak sem jár semmi, meg egyházi tized, és máris visszaértünk a jobbágysághoz. Szép új világ, bazmeg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése