Na most, az tényleg ritkán fordul elő velem, hogy nem nézek végig egy filmet, de most megesett, nagyjából azért, mert amivel megpróbálkoztam, az nem volt film. A Kóbor árnyék című netflixes hulladék egy videojáték mélységével, mondanivalójával is alig-alig rendelkezik, gyakorlatilag nem több, mint közel két és fél órányi akciójelenet, levágott fejekkel, és patakvérrel.
Eredetileg azt hittem, ez valami Kill Bill utánérzés lesz, merthogy jakuzák, úgy is mint szamurájkarddal hadonászó öltönyös japánok, akik szokás szerint torokból üvöltöznek japánul, szóval még valami használható is kijöhetett volna belőle. de a Kill Billnek volt drámája, ennek meg nincs, a videojátékok pedig mélyen nem érdekelnek, már vagy húsz éve.
Az első egy órából annyi jött le, hogy van valami fiatal bérgyilkos csaj, aki parkolópályára kerül, úgyhogy inkább a szomszéd kissrácot mentené meg a gengszterektől. A srác anyja kurva volt, drogos kurva persze, ahogyan kell, és megölték gyilkolni a torokból ordibáló csúnya bácsik. És engem már innentől nem érdekelt az egész, hogy ennyi a sztori, miközben már elfolyt hat hektó művér, és lefejeztek három tucat statisztát (torkon szúrtak, megcsonkítottak, kiheréltek), miközben a történetnek aligha nevezhető izé csak arra kellett, hogy két sorozatgyilkosságot összekössön.
A műegészben amúgy mindig éjszaka van, és hideg, és Tokió (gondolom az volt) a világ legszarabb helyének néz ki benne, elvégre ronda, veszélyes, és aki nem szervezett bűnöző benne, az szervezett bűnözőket kibelező bérgyilkos. esetleg drogdíler, a többi statiszta, csak lepukkant lakásokban vegetál.
Az úgynevezett szereplőknek nincs karakterük, klasszikus, hurkapálcára ragasztott, papírból kivágott figurák, persze ha nincs valódi történet, a dramaturgia szó hallatán meg egyenesen rohamot kapnak az alkotók, akkor minek is karakterek? Motivációkkal, eredettörténettel, meg ilyenekkel.
Valójában nem is értem, hogy minek fognak bele emberek egy ilyen szemétkupac lapátolásába. A fogyasztói oldalt még érteni vélem, mert vannak akiknek a folyamatos vérontás pont megfelel a katarzis elkerüléséhez, de ez ettől még nem film. Ahogy perce az "akciófilmek" egy nagy hányada sem az, de ez legtöbb hasonló műfajú darabot is alulmúlja. Mikor mondjuk Schwarzenegger kiirt egy drogkartellt, vagy egymaga megdönt valami diktatúrát, abban legalább van motiváció, meg próbálnak összehozni egy felépített sztorit, ahol persze az akcióhős mindig győz, előszőr majdnem nem, de végül mégis. Na itt ez sincs, belenéztem a végébe, és pont az, mint az eleje. A "történet" csak a hullák számát tekintve haladt valamit, de legalább színészekre sem költöttek, ide elégségesek a kaszkadőrök.
A trailer alapján furcsa lehet, amit írtam, de ez a két perc nagyjából a film (na jó egy kicsit azért több), a többi az öncélú belezés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése