A They/Them - Az átnevelő tábor című mozgógép egy pszichológiai kamaradrámának indul. pontosabban indulna, ha a főcím előtt már nem mészárolnának le benne egy magányos autóst éjszaka, egy erdőszélen. Innen lehet sejteni, hogy thriller. Aztán megjelenik az egyik főszereplő, Kevin Bacon, aki neve ellenére idősebb korára már tényleg nem úgy néz ki, mint egy szalonna, inkább mint egy sorozatgyilkos. És úgy is vigyorog, sejtelmesen nyomasztó zenére, pedig ő csak simán egy pszichopata állat.
A helyszín ugyanis az általa vezetett tábor, ahol meleg fiatalokat próbálnak "kigyógyítani" a buzulásból, és bár rögtön az elején közli, hogy az egy hetes erdei nyaralás alatt ő aztán senkit nem akar "megtéríteni", aki magától nem akar, nyilvánvaló, hogy de. Van is aztán házkutatás, bilincselés, elektrosokk, lelki kínzás, gyógyszerezés, bármi amit el lehet képzelni, legalább is egy szado-mazo "nyaralás" keretében. Persze nem ebben a sorrendben, de ez mindegy is. Viszont elveszik a laptopokat és a telefonokat a kliensektől, bár nem világos miért is, hisz a világ végén (és egyúttal az erdő közepén) amúgy sincs térerő.
Meg van egy sorozatgyilkos, akiről a végére kiderül, hogy egy korábbi kezelt, aki beépült a szakszemélyzetbe, bosszúálló jelleggel, de vezetőkön kívül az áruló jellegű "kezeltekkel" sem volt sokkal kesztyűskezűbb.
Az egész cucc egy szabványos thriller/slasher, szót sem érdemelne, de speciális benne, hogy itt az áldozatokat sem bírjuk sajnálni, olyan szánalmas alakok. Nagyjából vagy világfájdalmas senkik, vagy megfelelési kényszeres, buta nyomoroncok, nem csoda. hogy némileg őket is mészárolja az illetékes. De pont a melegségről vagy épp transzneműségről nemigen mond semmit a műalkotás, néhány puffogó közhelyen, meg sablonos társadalomkritikán kívül. Hogy ugyanis, jó fiúk, lányok és egyebek lennének ezek, csak ostobák hozzá, a szüleik meg ismerőseik viszont elnyomó, bigott barmok, szóval egy kliségyűjtemény az egész. És nem csak az LMBTQ-val, és annak társadalmi elfogadottságával kapcsolatban, de a műfaji elemek vonatkozásában is, a film már anyagában mintás, izé... klisés.
És ehhez képest végig bírtam nézni, mert hangulata az van neki (borzalmas hangulata), ami beszippanthatja a gyanútlan fogyasztót, meg egy idő után már kis híján érdekelt, ki a gyilkos, ki az aki valaki másnak adja ki magát? Valakinek, akit nyilván megölt, szinte biztosan pont a bevezető jelenetben látott alakot, de a végére már kicsit álmos voltam, mert ugye a szokásos klisék...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése