Van ez a médiában - különösen a hazaiban - megszokott műfaj, amit egyszerűen üzengetésnek szoktak hívni, amolyan szájkarate, egy gyerekiahóra, de bunyó nélkül, viszont életre szóló sértődésekkel.
Most épp az a téma, hogy Hosszú Katinka (tényleg ez van az útlevelében? - mondjuk elképzeleltő) kiborította a bilit, ezen többen megsértődtek, a szövetségi kapitány lemondott (szerintem ez 75 évesen mindentől függetlenül indokolt volt), a gyárfástamás nevű úszószövetségi elnök meg nem akar belemenni az üzengetésbe. Üzeni a sajtóban...
Pedig gyárfástamás tűnik a magyar (nemcsak)sportközélet egyik legsúlyosabb gengszterének, a naptévés médiavállakozó, aki mindig, minden alkalommal megtalálja a megfelelő feneket, nyilván nem élhet farfagyizás nélkül, pontosabban nem élhet meg. Ő a simulékony, nyálkásbőrű, elvek nélküli fazon, ha szesztilalom lenne, ő alkoholcsempészetben utazna, de kormányzati haverokkal, hogy le ne bukjon. És e szempontból a kormányzat pártállása lényegtelen.
Az viszont jellemző, hogy már megint valami sportügyben áll a bál. Pontosabban profi sport ügyben. Mert azt én még mindig nem tudom elfogadni, hogy az adómból azért fizessenek valakiknek milliókat, hogy gyorsabban ússzanak faltól falig, vagy gyorsabban evezzenek valahová, ahol nincs is dolguk. Mert a kérdés persze az, megy-e előrébb a világ a profi sportolók által? (És most nem a foci/kézilabda/tenisz/forma-1 és hasonlókról van szó, azok a show business részei.)
De az nem jó duma, hogy a sportolók korán kelnek, hihetetlen akarattal küzdenek, és nem lankadnak akkor sem, ha nem jön be nekik az élet, ezért pedig tiszteletet érdemelnek. Frászt. Tiszteletet azok érdemelnek, akik korán kelnek, gyűrik a melót a gyárban, hihetetlen erőfeszítéssel gyereket nevelnek, és ők nem azért nem adják fel, mert akkora hősök, csak egyszerűen nem adhatják fel.
Ehhez képest ki nem szarja le, hogy valaki milyen fantasztikus lábtempóval nyer?
Meg hogy van-e hozzá mozgáselemző szoftvere.
Vagyis mehet a sajtós üzengetés, Katinka meg a gyárfás között, csak én meg arra gondolok, hogy vihar egy pohár vizeletben, a világ, sőt az én kis életem sem megy előrébb attól, ha valaki magyar színekben lesz (vagy nem lesz) olimpiai bajnok, nekem attól nem lesz több a fizetésem, tovább mállik a tapéta.
A sportok közül az érdekel, ami tényleg sóműsor, amekaifoci pl., csak épp azt tudom, hogy őket a szponzor fizeti helyettem. Az üzengetést meg reklámnak hívják.
És hogy visszacsatoljak az elejére, az üzengetés az az agresszió, ami fizikailag nem árt, de akkor meg minek... Persze a profi sportolók meg menedzserek tőlem akár át is haraphatják egymás torkát. Nekem nem fog fájni, ez csak egy példa volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése