Aztatat írja a zorigó nevű internet, hogy karácsonyira visszatér a legendás édesség a boltokba bele. Én meg nem vagyok lenni érinettileg a témában benne, de gondoltam meg nézem jól. Na, itten arról van szó, hogy a piros mogyorós tér vissza, ami nemtom mér legendás, elvégre nem az.
Emlékszem gyerekkoromban is volt valami hasonló szar, csak akkor mogyorósnak hívták, és tuti a munkásmozgalom édessége volt, merugye a piros papír, amiben. Olyan is volt neki.
De! Az hogy a módszerváltás után valaki ki találta, hogy akkor most lesz megint a mindeféle sznikersz nevű milka meg hasonló mogyorókok mellett csokival, attól ez még nem legendás, csak vacak, én a mútkor láttam sólet lecsókolbásszalt, az is kurva régen van már, azt egyáltalán nem legendás.
A legendás az szerintem olyan hogy jó, főleg elsősorban, meg aztán régi. De ez a mogyorós pirulás ez nem jó, nem is régi, csak gondolom a gyártó tulaj fizet a zorigónak, hogy csinájjon neki, izé... a csokijának felhajtást. Hogy reklámozza a marketinget, neki.
Remélem persze, hogy nem csokiban fizet, mert az nem lenne jó, bár a zorigó pont megérdemelné, hogy ennél jobbat ne egyenek karácsonyikor se nem, már ami édesség, mert tőlem reklámozhatolnák az 1987-es löncshúskozrevet is, ha akkor ezt kell enniük szent esetben... szentisten..., nem, nem megvan: szenteste!
De csak a zorigósoknak, ott 888-on, mer soros ellen ezzel lehet harcolni, lejárt löncshússal meg páros mogyoróval vagy hogy hívják.
De nyolcvanas évekből az legendás, hogy Nelzonpiké, a Kvín, a szomszédból Ági, azok legendásak.
A patás mogyorós meg nem az, végre megszabadultunk tőle, erre valaki megint ránk uszíccsa, profitgonoszságból. Én maradok a teszkós szaloncukornál, mert hazafi vagyok, és szeretem a jó édességet, de mivel úgyse nem ehetek, arról fog se nem kiderülni nekem, hogy mijen.
De a prosztó mogyoróst azt biztosan tényleg, becsszóra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése