2018. december 4., kedd

Bilágvajnokság

2023-ban Budapest rendezi az atlétikai világbajnokságot Majdnem azt írtam, hogy mi rendezzük, de rájöttem hogy én például egyáltalán nem vagyok Budapest (és nem is rendezek semmit, vezetni is csak áramot tudok), sőt az ország nagy része egyáltalán nem Budapest. Azért az adóforintjaink kelleni fognak a bele sem merek gondolni hány milliárdhoz, de ennél több közöm nekem például biztos nem lesz az egészhez.

Kell viszont egy új stadion Csepelen, mert ugyan 140 milliárdért épül a Pancsó Puskás stadion, de ennyiért az nem lesz alkalmas atlétikai versenyekre, csak focira. Ami épp a mai bejelentés fényében különösen kínos, pláne mert sokan és sokszor elmondták korábban, hogy azért mégis csak úgy kellene tervezni ezt a kurva drága presztízsberuházást, hogy a végeredmény kihasználható legyen, ne csak labdával lehessen kétballábazni benne.

De most is csak kevesen fogják firtatni, hogy mennyibe is kerül ez az egész nekünk, mint az volt a vizes vébénél is, ami az eleve horror költségvetés nagyjából duplájába került, helyette megy majd a nemzeti keblek dagasztása haveri médiacégeken át.
A kormánynak persze igen jól jött ez a mostani döntés, legalább nem a CEU-ról van szó állandóan, bár a leendő világbajnoksághoz képest még mindig rendesen össze vannak ceuzva a hírportálok. De most már lehet végre atlétikázni kommunikációs stratégiailag, aztán lehet  nagyon drága stadionokat, épületeket, parkokat és buszmegállókat átadni, de ha nem lenne elég avatási alkalom, a buszmegállóban a szemetest külön is fel lehet avatni, pirosfehér zöldszalaggal, tűzoltózenekarral, helyettes államtitkárral.

És azt gondolják, a nép majd lelkesen tapsol, a fotelben söröző atlétatrikósok karmolják az atlétikát, persze szigorúan csak a tévében, de pont ezért kell a bazi nagy stadion, hogy jól mutasson a tévében, a híradó után, amiben pont az átadását mutatták.
Aztán ha lezajlik az esemény a nélkül, hogy bárki meghalna, máris lehet fogalmazni a győzelmi jelentéseket, hogy ez aztán páratlan siker volt, többen látták mint a tizenhat éven aluliak gyeplabda Európa-bajnokságának elődöntőjét, több világrekord született mint a kisvakaréki pörköltfőző fesztiválon, és nagyobb bevételt termelt mint a nyolcadik kerület utcazenészei együttesen.

Jó lesz majd akkor is magyarnak lenni. Vagy nem annyira, de azt is megszoktuk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése