Én igen szeretem a kávét, főleg reggel, mindegy hogy reggel két óra van, vagy délután hét, a kávé az jó. Úgy szoktam csinálni, hogy először zsírjára sütöm, mert az kihozza belőle az aromát, ami ilyen ízféle, és ugye minek is bele. Aztán teszek hozzá friss bazsalikomot és konzerv mozzarellát, kissé blansírozom, majd saját levében készre párolom, hogy elég puha legyen. A kávé az így igazán fenszi, bármit is jelentsen ez.
A kávézásnak persze meg kell adni a módját, azt nem lehet csak úgy, asztal mellett, csészéből fogyasztani, akkor sem ha bögre. Az igazi ínyenc csakis újrahasznosított papírpohárból issza, egy padon a parkban, lehetőleg borús időben. A szikrázó napfényben kávézás csak akkor elfogadható, ha egy régi pincebörtönből (esetleg kriptából) át nem alakított kávézóban történik, ahol az ásványvíz-sommelier mondja meg a baristának hogy a fair trade, marokkói majomszar-kompatibilis mokkához, melyik gleccsert kell megcsapolni, persze csakis helyi érzéstelenítéssel.
A kávéba fánkot mártogatni akkora parasztság, mint a Chuck Norris körüli indokolatlan felhajtás, de a jenki filmek rendőreinek elnézzük, elvégre ki mer beszólni egy rendőrnek, akkor is ha civilben rosszul fizetett mellékszereplő. (Hullasminket és meg nem értettséget viselő tinik olykor rántott kávét fogyasztanak, ketchupba mártogatva, de ezt elnézzük nekik, mert vagy kinövik majd, vagy még előbb öngyilkosok lesznek.)
A kávé mellé kizárólag a friss vakondhányásban érlelt norvég datolyás macaron, vagy a dán foszlós borzkeksz illik, a babapiskóta csak akkor, ha egy tibeti láma kétszer megáldotta, de a háztartási keksz akkor sem! A croissant a kávé szempontjából fánk! Az Oreot és egyéb konzumkulturális szemeteket civilizált ember természetesen számításba sem vesz, akkor szem ha szakállas, és a bölcsészkaron végzett, tehát azt gondolja, hogy neki már belefér. Hát nem.
pinterest.com
A kávéfajták kiválasztásánál legfontosabb szempontok a következők: a kávé legyen biovegán, tájjelegű, eredetvédett, és kiejthetetlen nevű, az íze e tekintetben nem releváns. Etikai megfontolások is vannak, csakis jól tartott rabszolgák szüretelhetik, lakályos, napelemes ültetvényeken. Az ilyen kávékat kizárólag buddhista üzletemberek által működtetett reklámcégek óriásplakátjain lehet hirdetni, ha azok a vasútvonalak és autópályák mentén legalább egy nyomortelep látképét kitakarják.
A kávéba lehet tejet önteni, de kizárólag jobb kézzel, és csak ha vegetáriánus volt a tehén (kecske, bivaly, láma, hód), akitől származik. De mivel ezek mind vegetáriánusok, így igazából nincs miből hisztit csinálni a tej kapcsán, feltéve, hogy az állatok megfelelő minőségű kínai masszázst kapnak a tartásuk során.
Ha valaki betartja ezeket az egyszerű alapelveket, miszerint szempontokat, már nem is baj, ha nem ízlik neki a kávéja, hisz a zeitgeist megragadásának flow-ja önmagában egy szociokulturális orgazmus. Ha valaki szerint viszont ez már túlzás, az igyon teát. Bármilyet, mindegy, az olyan szánnivalóan kétezres évek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése