Ez már sosem lesz jobb

Napok óta utálom megnyitni a szokásos hírportálokat, mert minden második "hír" címében ott van  hogy Márki-Zay. Elemzők, publicisták, közvélemény-kutatók, filmkritikusok és cipőfelsőrész-készítők tolják ki magukból senkit sem érdeklő "elemzéseiket". Pedig az egész annyira nem fontos, csak épp megszoktuk, hogy a jobb híján magyar közéletnek nevezett trágyadombon annyira nem történik semmi a szokásos beszólogatós cirkuszon kívül, hogy a magukat valamilyen fokon mértékadónak tekintő orgánumok rácuppantak az előválasztásra. Hogy az már legalább valami, pedig nem sokkal több, mint  az ellenzék belső meccseinek lejátszása. 

Márki-Zay (időnként Márky-Zaj, de akkor hol a Funky Brunch? - akkor legyen már inkább mégis Báró-Ricsaj, az legalább indokolatlan viccelés a névvel) annyira nem érdekes karakter, hogy de nagyon. A programja meg annyi, hogy ő nem "azok",  úgy jobbos, hogy nem balos, de úgy neoliberális, hogy a szót sem ejti ki a száján.

Abban az értelemben politikus, hogy sokaknak remek projekciós felület, rávetíthetik vágyaikat a mostani rezsimet utálók, vagy legalább is egy jó részük. De hogy most már folyamatosan róla szóljanak a hírek, vele legyen tele a sajtó, az csak a hazai politika szegénységi bizonyítványa, én ezennel el is engedem a témát, no meg szerénytelen személyét.

De tegnap megint előkerülni láttam mindenki kedvenc Grétáját (aki már legálisan vehet sört, de még mindig ő még csak most tizennégynek néz ki, bár a nevét azért tudjuk), és gondoltam, legalább történik más is az előváladékozáson kívül, legalább sajtóilag. És hát megtekintettem az alábbi két percet, sérelmemre,és tényleg közeledni éreztem a világvégét. A csaj a különösen béna tinisztárok belépőjét hozza, aztán táncikálni kezd egy olyan slágerre, amit n már tinikoromban is hőn utáltam, hangja meg nincs.

És akkor ez most az ő legújabb nagy dobása, ezzel győzködné a világ vezetőit, hogy ha már a szakadék felé rohanunk, legalább a féket nyomjuk a gáz helyett (vagy a gázt az olaj helyett), de hát ez nem az ENSZ-közgyűlés, vagy a G7-8-ak találkozója. Gréta a nagykorúságával látszik infantilizálódni, pedig nemrég ő volt a kihaénnem, most meg nézni is kínos. Cukiságra játszik, pedig ő pont nem a globális politika cicás videójának indult. Kár, talán még lesz ennél jobb is, bár a hurrápesszimizmusom okán nem igazán reménykedem.