2019. december 11., szerda

Luca di Hirtelen

A spiritualitás a transzcendencia immanenciájának kategorikus imperatívusza. E mondatnak nyilván nincs semmi értelme, de parasztvakításnak elsőrangú, nem is értem az az ezotévés tisztánlátó jósok mér' ragadnak le mindig a hülye kis fényenenergiánál, meg pénzenergiánál, nem is szólva  a kristályenergiáról. Miért nem beszélnek kicsit filozófusul.
A napenergiát mondjuk még érteném, szerintem ők annyira ostobák, hogy némileg az emberi kategória alá csúsznak, vagyis lehet hogy fotoszintetizálnak, és pusztán annyiban különböznek a cserepes muskátlitól, hogy vannak hangképző szerveik, csak minek.

Pedig most igazán jól jönne valami rendes rontáslevevő, mert mindjárt a nyakunkon péntek tizenharmadika, ami - mint köztudott -  a híres horrorfilm évfordulója, ráadásul idén Luca napjára esik! Én meg épp nem ismerek egy darab Lucát sem, és igen kicsi az esélye, hogy addigra megismerkedek egyel. Pedig a tudományosan megalapozatlan népi babonaság ingoványos talaján sziklaszilárdan úgy képzelem, hogy ide egy Luca kellene, mielőtt a spirituális szeretetenergiák kvantumszinten fázist váltanak a polaritásukban, nekem meg ettől mondjuk leesik az orrom.
Ráadásul fokhagyma sincs itthon, bár az lehet hogy a vámpírok ellen jó, de igazából ki tudja mi a manót csinál egy fohagyma kavantumszinten? (A hűtőben megbarnul az tuti, de ott csak hideg van, a kvantumot azt máshol tartom, bezacskózva persze, hisz nem vagyok hülye.)

Szóval hiába néztem az ezotévét órákon át, hogy akkor én most mit kezdjek ezzel a Péntektizen Harmadikával, semmi használható nem volt, mindenki csak szerelmi kötést akart meg pénzeneregiát, esetleg a jövő heti lottószámokat telepatikusan (kimondani ugye nem lehet a tévében, mert ha jövő héten lesz például negyvenezer darab öttalálatos, akkor mindenki baszhatja a kétszáz forintos főnyereményét), de semmi tizenharmadikázás, biztos babonából. Én nem is értem, egy komoly, felvilágosult jós, egy sprirituális megvilágosodott, mint Varacskosné Madame Leila vagy Frau Zeusz hogy lehet egyáltalán babonás?

Vagyis itt már csak egy igazi Luca segíthetne, ő biztos tudja merre hajlik a névnapján a kozmikus háttérsugárzás, és kellő védelmet ad-e a rontás ellen a karamellás túrókrém? Hogy akkor most pénteken mit kellen nekem tennem főleg, hogy ne érjen semmi baj, elkerüljön a gond, és végre a szomszéd erkélyére szarjanak a galambok. Mert akárki akármit mond, a héten ezek korunk nagy kérdései, a közélet újévig már úgyis csak félgőzzel dübörög (közben álmában zaklat egy kicsit), a magyar fodbal meg amúgy is tíz éve mindig hat-hét évre van a nagy áttöréstől, szóval az is ráér. A többi meg nem fontos.

Minden esetre, biztos ami biztos alapon, bejelöltem ismerősnek a fészbukon Luca di Montezemolót (aki a Frerrari volt elnöke) meg a közepesen evliselhetetlen írót, Luca di Fulviót, de nem hiszem hogy visszajelölnek, pláne ilyen rövid határidővel. Ám ha mégis, valószínűtlen, hogy tudnának magyarul, nekem meg csal alapfokúm van olaszból.
A google fordító viszont szerintem népszokásokból és boszorkányságból szar. Kínzó egy csapdahelyzet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése