- Üssön már az a kénköves, tűzgolyós odacsapás, nem az anyósa vagy valakinek, hanem igazi sárkány! Pörkölni kell, felégetni, falvakat terrorizálni, szüzeket rabolni bazmeg, nem itt picsogni, hogy de hát ez neked nem megy, nem is érted miért születtél sárkánynak. Hát tudod, nem azért, hogy eljátszd a saját lelkiismereted, hogy úgy csinálj mint a felettes éned! Ragadózó vagy baszod, az voltál már előző életedben is, egy kíméletlen rabló, egy tömeggyilkos, vér és könnyek maradtak utánad amerre csak jártál. Mit gondolsz, miért lettek most ekkora karmaid, vérben forgó szemeid meg mitől fújsz most tüzet?
Mindenki tudja, hogy pont olyan testet kapsz amilyet érdemelsz. Ha korábban egy kaszabolós mészáros voltál, most lehetsz egy kicseszett sárkány, hatszor akkora, tízszer olyan erős és párszor olyan félelmetes, mint eddig bármikor, szóval élvezd, ölj, vagy jön valami szőke herceg alakú legkisebb királyfi, és kifiléz még röptödben!
- Oké, oké én értem, de ha már előző életemben ugye egy harcos és mészáros... akkor most miért nem hagynak végre békén ezzel a karmával? Lehetnék vadakat terelgető juhász, sárkányölő szőke herceg vagy írhatnék verseket. Most miért kell nekem gyilkolászni? Csak azért mert eddig is ezt csináltam? De akkor tényleg nem értem, hol van itt a fejlődés, hová lett az „érzem, hogy van még benne(m) valami jó“, pedig ez még a Darth Vadernek is járt, galaktikusan. Én meg ugye öltem, ezért most többet ölök, később még többet, még párszor reinkarnálódom és lepacsizhatok Hitlerrel. Komolyan, én már nem élvezem a tömegmészárlást, nem mondom, jó volt egy darabig, látni a félelmet a parasztok szemében, meg lekaszabolni őket, de ez már elmúlt.
Most már szeretnék egy rendes sajttortát csinálni, de időm sincs rá, mert még le se daráltam a zabkekszet, már mehetek is városokat terrorizálni, meg nagyseggű, kőbuta királylányokat rabolni, akik aztán végképp nem tudnak segíteni a konyhában. Elkényeztetett buta picsa mind, és ha kérdezem, hogy ezeket most tényleg miért kell a nyakamba venni, annyi a válasz hogy karma. Így jártál bazmeg, kibaszott karma.
- Nem értem miért vernyogsz itt nekem, örülj hogy nem fa lettél a mostani életedben. Még az a mázlid, hogy az előzőben le se szartad, hogy nézel ki, szőrös voltál, büdös és elhízott, a vérszomj csak hab volt a tortán, így legalább rendes sárkány lettél. Nem mondjuk egy bükkfa vagy egy galagonyabokor, mint az a sok szépfiú meg fotómodell. Mert mondva vagyon, hogy akik túl sokat foglalkoznak a külsejükkel, azok fásszárúak lesznek, és még örüljenek ha valami kolyabb faként születnek újjá. A galagonya amúgy sem honos errefelé, a Százholdas Pagonyan meg hidd el, tényleg kurva unalmas lett volna aljnövényzetnek lenned. Plusz az ilyeneket megrágják a hódok, mert ők előző életükben falánkok voltak.
- A rendszer érthető, nem azt mondom, de ha már sárkány lettem, nem lehetne valahogy mégis a meditáció ösvényét járni, hogy következő életemben lehessek mondjuk egy nagy szent? Vagy legalább egy kisebb, nem annyira szent? Vagy legalább egy tehenész? Kecskész, vagy hogy hívják az ilyeneket?
- A karma útján nem változtathatsz te barom, oké, mondjuk okádhatsz kevesebb tüzet, és azokat is főleg fatüzelésű kazánokba vagy bográcsok alá, akkor teszel valami jót is, meg ölhetsz direkt csak gonosz embereket, de az ölés az ölés, a véreshurka akkor sem lesz okés, ha sütés előtt bocsánatot kérsz tőle, vagy azt gondolod, az a disznó simán megérdemelte.
Amúgy ha a tűzfújással van bajod, nyeld vissza, fingd ki alul vagy használd emésztésre, hiszen ha csak gonoszokat eszel, de azokat teljes páncélzatban, nem is árt majd az a kis rásegítés.
-Hát régebben, mikor még hadvezér és hobbiasztalos voltam, volt hogy visszanyeltem a taknyom, csak hogy ne legyek undorító a csajok előtt, de az csak kellemetlen volt, nem számított direkt önpusztításnak. De tűznyelő az végképp nem vagyok, ráadásul az ilyenek eleve cirkuszosok, az meg még rosszabb, mint sárkánynak lenni, a sárkánynak legalább van némi tekintélye.
- Hát akkor egy mód van kilépni a szamszarából, legyél elképzelt sárkány. Az elképzelt sárkányokat már majdnem szeretik, pláne ha egyfejűek, mint te most, ráadásul az egyfejűek sokkal kevesebb valószínűséggel lesznek skizofrénok, ami persze a népszerűségüket nem befolyásolja. Plusz meg kellene kímélned a lekaszabolásodra érkező királyfi életét, legalább addig, míg nem lesz belőle egy véreskezű despota. Ha csak akkor téped le az arcát, még hős is lehetsz a nép szemében, persze akkor már nehezebb lesz eladni a tömegeknek, hogy nem is vagy igazi. De aki megszabadítja őket a diktátortól, az már lehet akár valóságos is, sőt lehet akár egy fura hüllő, amíg nem emeled a krumplis lepény árát, te lehetsz a hősük. Jókat tehetsz velük, és következő életedben lehetsz majd akár ember is. Vagy pék, de az már majdnem ugyanaz...
- És akkor jöhet a megvilágosodás?
- Nem, akkor jöhet a hajnali kelés, de az már nem rossz, ha a megvilágosodásra vágysz, nap közben meg lesz időd meditálni. És bár már nem fogsz tüzet fújni, azért lesz tűz is a kemencédben, csak hogy ne legyen olyan durva az átmenet.
- És nem lehetnék valamiféle angyal, vagy hasonló? Az mégis csak jobb lehet, mint egy pékségben robotolni.
- Nem, a sárkány már így is a maximum amit kihozhattál a helyzetből, a karma bazmeg nem válogat. Van hatalmad, szárnyad, félnek tőled, szó szerint lángpallossal sújthatsz le, mondd mi fenét akarsz még? Innen csak lefelé vezet az út. Egy békésebb életbe, de lefelé.
nemzetikonyvtar.blog.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése