2019. december 31., kedd

Szilveszteri durranások

Nem értem én ezt az idei szilvesztert. Mindjárt dél, és még senki sem petárdázik az erkélyem alatt, pedig. 
Ilyenkor az a rendszer, hogy a környékbeli hülyegyerekek már késő délelőtt kezdik a rituális petárdázást, ami igen helyes, mert ekkor talán még vannak annyira józanok, hogy nem a saját ujjaikat robbantják le, estefelé ez azért már nem lenne garantált. Robbantgatnak persze akkor is, hogy ebből aztán hány a nyolc napon túl gyógyuló, azt nem tudom, de  legalább a patronjaik egy részét elsütik még világosban, ennyivel lesz aztán kevesebb a kockázati tényező később. Meg hát ugye vettek tűzijátékot is (azt véletlenül legálisan), de az meg sehogyse mutat nappal, még egészen borús idő esetén se, ami most meg épp nincs.

Legalább is ez szokott lenni a dolgok normális menete, de idén semmi. Mit csinálnak a környékbeli hülyegyerekek szilveszter délben? Ebédelnek? Ugyan már, ők ilyenkor még léböjtkúrát tartanak, csak folyékonyat fogyasztanak ipari vodka és kannás pezsgő formájában, enni csak késő délután kezdenek, az első rituális hányás lefojtása végett.
Rutinos, azaz egész napos szilveszterezők láthatóan többször rúgnak be a jeles alkalomból, azaz először kora délelőtt, és ennek az első, még üde és hamvas, amolyan szalonspicc-jellegű ittasságnak az eufóriájában kezdenek önfeledten petárdázni. Tankcsapda-slágerek üvöltözése papírtrombita-kísérettel opcionális.
Aztán súlyosbodik a helyzet, a petárdászástól vidámabbak lesznek, és némileg szomjasabbak is, folytatódik a léböjtkúra a már említett első hányásig. (Csapatverseny esetén az nyer, aki utoljára hány először. Hányik.)

És hát ez után kell enni valamit, például pizzát gyógysörrel, hamburgert gyógyörrel, és lehetne az igazán hagyományosnak számító virsli gyógysörrel is, de azt meg elfelejtették időben kivenni a fagyasztóból. Ha szerncséjük van csak a radiátorra pakolják a fagyott húspépet, ha nem, eszükbe jut hogy a mikróban is ki lehet olvasztani az ilyesmit. A második megoldás azért igazán veszélyes, mert felmerülhet bennük, hogy milyen lenne a petárda a mikróban, pedig józan ésszel is sejthető, hogy az legfeljebb valami igazi katasztófa kezdetének alkalmas. De hát ők ekkor már nem józanok, viszont még mindig a környékbeli hülyegyerekek, tehát jobb ha a mikró meg a kenyérpirító nem kerül a látókörükbe.
És ahogy lassan sötétedik (illetve dehogy lassan, még mindig rohadt gyorsan, elvégre december van, legalább pár óráig még), jöhetnek a tűzijátékok, de  olyan tempóban, hogy éjfélre a legtöbb hülyegyereknek már rég elfogyott, de nem baj, amúgy sem lövöldöznének vele. Mert a gyógysörökkel elkövetett napi második berúgás után kis megszakítással érkezik a harmadik  részegség ("bontsuk már fel azt a kurva pezsgőt, minek azzal olyan sokáig várni"), aztán az édes álom, majd a hajnali másnaposság. Ezt persze lehet piával kúrálni, de minek, már nem számít rekordot jelentő aznapi negyedik berúgásnak, hisz már másnap van mindkét értelemben. Az éjféli varacskos virsli utáni negyedik lealjasodást csak azoknál ér beleszámolni az előző napba, akik alvás nélkül harcolták végig szilveszter nagy népi ünnepét.

Hogy ez idén hogy lesz, azt majd jól megállapítom az ablakból kinézve és a lépcsőházból beszűrődő zajokból, mert nálam tévénézés lesz a program, pontosabban háttértévézés, miközben majd olvasok vagy játszok valami itt a laptopon. Bulizni évek óta nem szoktam, a tűzijáték maximuma a  gyerekkori csillagszóró volt, de van egy papírtrombitám, mondjuk a körülményeket figyelembe véve teljesen indokolatlanul.
Ja, és még nem vettem ki a virslit a fagyasztóból...

Képtalálat a következőre: „tüzijáték”
tudomanyplaza.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése