Múltbarév

Azt interjúzta össze Maróth Miklós orientalista és tudományos kormányzati főkutya (naná hogy a prosti srácoknak, valódi sajtónak ő már nem nyilatkozik), hogy hát ezek a mai fiatalok, ezek álomvilágban élnek (mer' multikulti van, muszlim fenyegetés, meg Harry Potter), valamint hogy bezzeg az én időmben.

És tényleg kurva unalmas már ez a bezzegazénidőmbenezés, hogy minden szenilitásba hajló káslermiklósnak (igen, így köznevesítve, hisz káslermiklósnak lenni egy típusos életforma és szemlélet, nem pedig személy) annyi jut eszébe a 21. századról, hogy a 20. jobb volt. Mert oké hogy világháborúk meg diktatúrák, népirtások és fegyverkezés, de ők akkor voltak fiatalok, nekik akkor énekelt a világháborús nagypapa katonadalokat meg ők még az Egri csillagokat olvasták. Meg a 77 magyar népmeséből elég sokat ahhoz, ők eleve kulturáltak und hazaszeretők legyenek,mert ezt ők már az anyatejjel meg az apasörrel szítták magukba.

Ezek a fazonok már sosem fognak megérkezni a jelenbe, hiszen nem képesek elfogadni, hogy a világ körülöttük akkor is változik, ha ők már nem, nekik az a megoldás, hogy a világ akkor lesz szíves hátrébb lépni pár évtizedet. És akkor megint fekete-fehér tévé lesz (vagy az se, inkább csak rádó, ahol Jó ebédhez szól a nóta), föccsöző nagypapa háborús katonadalokkal, meg Jókai összes a könvespolcon, az ülőgarnitúrához illő színű kötésben.

De e a világ kurvára nem jön vissza már, szerencsére. Az viszont fura, hogy egy bölcsész nem érti, hogy a kultúra nem fejlődik, mint ahogy nem is fejlődik vissza, egyszerűen azért, mert erre nem is képes. A kultúra simán csak változik, azaz változnak az azt megalapozó értékek, és hogy mi a jó vagy a rossz, az értékes vagy az értéktelen, csak adott kor, adott társadalmábaan elfogadott értékek alapján dönthető el. (Ez amúgy maga a posztmodern relativizmus alapja, de ebbe most nem mennék bele.)

Viszont egyszerűen belátható, hogy például Shakespeare nem rosszabb mint mondjuk Thomas Mann, ugyanakkor ha lenne kulturális fejlődés, akkkor az utóbbinak kellene jobb írónak lennei. Szophoklészt meg egynesen szarnak kellen tekintenünk a mából nézve, de mégsem tesszük. Mert része a hagyománynak, mert művei leképezik azt a világot melyben létrejöttek, ésatöbbi. Minden korban vannak jó és vacak művészek, mint ahogy vannak zseniális és alig középszerű tudósok, és aki azt gondolja, hogy az időbeliség minőségi különbséget is jelent (pozitív vagy negatív irányba) az hülye, de tudósnak is maximum alsó-középszerű.

És persze az sem egy mai jelenség, hogy sokak szerint régen minden jobb volt, a nyugati világban például évezredes hagyománya van az apokaliptikus látomásoknak, hogy most aztán már tényleg mindjárt itt a világvége. Bezzeg régen, aakkor még Aranykor volt (szigorúan nagy kezőbetűvel), akkor még Szókratész volt meg Arisztotelész (meg rabszolgaság, meg tömegpusztító járványok khm...), azóta viszont minden csak degradálódik. Ez a narratíva még megengedi, hogy oké,  hát azóta jobban élünk meg tovább, és a techológia is feljődött, meg a tudomány, de hát elvesztt közben az igazi spiritualitás. A szellemi dimenziók, a Pilisben dobogó mágneses szívcsakra, az ősmgyar táltosok megvilágosodott révülései, no meg ugye az Istenhazacsalád. És innen már csak egy lépés, hogy mégis lapos a Föld, basszameg.

Az ilyen Maróth féle káslermiklósoknak nem a politika és/vagy a tudomány területén kellene tevékenykedniük, mert olyan baromságokat mondnak bele a légbe, mint hogy a legjobb gyógymód minden betegségre a tízparancsolat, meg hogy a fiatalságra leselkedő fő veszély a népmesék helyetti herripotter, sőt (főleg és modellértékűen gyalázatos módon) a Pókember. (Aki Pókembert fogyaszt - nem konkrétan, szívből csupán - az később akár buzi-e vagy is lehet, meg liberális, aztán meg muszlim, már ha a dzsihádisták kellően összemigrálták már Európát, eltörölve a keresztény kultúrát. Vagy valami ilyesmi, nettó zagyvaságokban azért nehéz logikát találni, talán mert nem sok van bennük.)

Szóval ezek a bácsik menjenek már végre nyugdíjba, üldögéljenek az ámbituson pépázva, borostömlővel a kezükben, miközben katonadalokat énekelnek a doni hősiessségről. Vagy tőlem aztán ülhetnek a jurta előtt is hátrafelé nyilazva (csak előbb nézzék meg, hogy van-e bent valaki), nekem aztán mindegy, csak menjenek már a fenébe, és hagyjanak minket békén. A főnökükkel együtt.