2020. március 10., kedd

Nyelveken szólni

Beleszaladtam egy vitába arról, hogy kell-e nékünk a szinkron, avagy mégse nem. Előjött az összes szokásos érv, hogy hát egy filmnek része az eredeti hang is, attól is van a műegész, de az ultima ratio az persze az volt, hogy hát a nyelvtanulás. Azért jó a felirat, mert attól tanuljuk a nyelvet (szerintem mondjuk attól, ha a felirat is idegen nyelvű, úgy aztán tényleg muszáj érteni, de tényleg), amire pedig nagy szüksége van e lángoktól ölelt geopolitikai realitásnak.
És itt jön az, amiért ezt az egészet itt. Mert egyszer csak előkerült valami összehaasonlító táblázat, hogy a felnőtt lakosság körében nálunk 37% a valamilyen idegen nyelvet legalább tűrhető szinte n beszélők aránya, míg Romániában 67%. na ja, úgy könnyű, hogy kapásból van egy csomó erdélyi magyar, akik a románhoz képest kapásból beszélnek egy idegen nyelvet, meg hogy a román eleve közeli rokona a franciának, tehát azt megtanulni azért nem akkora truváj.

A magyar ezzel ellentétben igazán szigetnyelv, vannak ugyan nyelvrokonaink, de mondjuk a finn az semmivel sem tűnik könnyebnek, mint mondjuk a japán, leszámítva az írást, meg hogy a szaunában nem kell pálcikával enni. Ezzel szemben egy spanyolnak portugálul tanulnia, vagy egy olasznak spanyolul nettó sétagalopp, ha már ők nem csak egy nyelvcsalád, de ráadásul egymás mellett fejlődnek évszázadok óta. Ha lenne egy magyar2 nyelv, valami olyasmi, ami a középkornban különvált a kárpát-medencei változattól, az azért nekünk is könnyebb lenne, mint a derdiedas vagy a present perfect. Ha mondjuk egyszer csak a Nagyon Tudmányos Akadémia hivatalosan idegen nyelvvé nyilvánítaná a csángót, rögtön sorba állna a tanulóisfjúság a csángó nyelvvizsgára várva, mert azt azért még egy testnevelés-makroökonómia szakos is le tudná tenni, kis rákészüléssel. De hát nincs ekkora mázlink, nincsenek spanyoljaink, akikhez képest portugálok lehetnénk, vagy hollandok, akikhez képest flamandul szívnánk a füvet.

És az említett táblázatban volt még egy vicces adat, miszerint a szlovák felnőttek 85% beszél valamilyen idegen nyelven. Hát igen, csehül. Na így a 85% nem akkora szám, sőt valahol szánalmas, ők szégyelljék magukat! Ha minálunk valaki idegen nyelvet beszél, akkor az idegenül van beszélve, de rendesen, nem úgy, mint mikor egy horvát beírja, hogy két idegen nyelvet is felsőfokon beszél, név szerint a szerbet meg a szlovént. Úgy tényleg könnyű, de csak statisztikailag, mert sokszoros tapasztalat, hogy a horvát tengerparton soha egy nyavajás doboz sört nem tudtam kérni angolul. Még jó hogy turista alapvizsgám van horvátból (Molim te jedan pivo! - avagy kérek inni egy söröt belém tetőled).

Szóvan nekem a környező népek országútjai csak ne legyenek annyira nagyra a nyelvtudásukkal, mikor én például több tucatnyi nyelvet tudok. Felsorolni!
Megyek is, kinyomtatom a pontos időt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése