A WisszÉr diszkont légitársaság tegnap bejelentette, hogy utasaiknak járatmódosításokra kell számítaniuk, ugyanis szoftverhiba miatt hívták vissza az Airbus gépeiket. Na persze nem úgy, hogy akkor most az összeset vissza kell vinni a gyárba egy kis utólagos kalapálásra, csak az A320/321-eseken szoftvert kell frissíteni, esetleg hardvert is, ha már az se elég kemény, vagyis túl szoft.
Egyébként se olyan egyszerű egy repülőt visszahívni. Képzeljük el, hogy épp repül, csak mert szokása az neki, erre szólnak, hogy azonnal szálljon le vissza, mert kicsit még szerelni kell. (Mondjuk én jártam így egy barcelonai járattal, de az Boeing volt.) A pilóta kérdezi, hogy de mégis, milyen bajra derült fény? Mire a válasz az, hogy a leszállítórendszernek kaput, plusz a kerekeket se lehet majd kiengedni, ezért kell leszállni. Vagy becsapódni. De ez nem reális opció, úgyhogy inkább fel se szállnak.
(Érdekesség, hogy a kerekeket hivatalosan „futóműnek hívják, pedig a.) nem futnak sehova, max gurulnak, és b.) nem művek, teljesen igaziak. Ontológiai és főleg episztemológiai szempontból ez persze mindegy, legalább is mióta a világ maga is csupán illúzió. Előtte, mikor a dolgok még igaziak voltak, a repülőgépek nem voltak még feltalálva, legfeljebb illúzióként léteztek egyesek fejében, hogy aztán azok is legyenek, mikor tényleg.)
Az egész szoft hardverhiba meg úgy derült napvilágra, hogy egy fapados diszkontjárat a Mexikói-öböl felett hirtelen és magától, vízre akart szállni, erre elkezdték az összes, több mint 12 ezer ilyen típusú gépet vegzálni. (A WisszÉrnél ezt állítólag lezavarták egy éjszaka alatt, mikor a repülők nem repülnek, szóval álmukban...)
Ez kicsit olyan, mikor az amúgy békés városban hosszú kihagyás után történik egy különös kegyetlenséggel emberölés, és a rendőrség hirtelen felindulásból, véletlenszerűen razziázni kezd mindenhol, illegális gyilkosságok után kutatva. Mert ha gyorsan és átfogóan kutatnak, még egy gyilkosságot sem lehet olyan könnyen eldugni, lehúzni a vécén, vagy menet közben kivágni az autó ablakán, mint egy sikkasztást vagy nyolc napon túli becsületsértést.
Viszont jobb bele sem gondolni, miféle szoftverhibák lehetnek akkor magyar vonatoknál, különös tekintettel az intercityk vécéire, ott például biztos nagyon frissíteni kéne valamit. A hardverhibákat ismerjük, azok többségét a „Le- és Szétrohadás“ terminus technicussal szokták leírni, amit jellemzően dialektikus gányolással kezelnek a szakemberek. Azaz problémamegoldásként problémákat generálnak, a javítás látszatával, mint mikor fehér festékkel kenik le a síneket, hátha nem melegednek annyira a nyári kánikulában, hisz jobban visszaverik a Napot! Ez analóg a „közutak kátyúzása“ nevű aszfalt patchwork-kel, amitől sok lyuk helyett sok dudor lesz az úton, ami sokkal kellemesebben ráz, legalább is így képzelem.
Szóval tisztán felebaráti szeretetből, mások miatt remélem, hogy az Erbuszok (igazából baszok, de ilyen nem írok le, csak most) esetében ennél alaposabb volt a hozzáállás. Mert addig én nem ülök újra repülőre!
Nem mintha ez egy aktuális aggódnivaló lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése