Az oktatásért és egészségügyért felelős, e tekintetben külön tárca nélküli rendőrminiszter szíve (és pártállami rutinjai) szerint már korlátozná a „kábítószerek“ „bizonyos művekben“ való megjelenését is. Fasza. Azt mondjuk nem részletezte, hogy mire gondol, szerintem főleg a mindenféle felettébb liberálbolsevik lakótelepi repperekre, meg kiöregedő raggásokra („A raszta szív, a raszta szív... érjük, örökké dobog, na nem már!), de én a helyében nem állnék meg itt. A mindenféle szórakozóhelyi razziák után le lehetne csapni kommandósan a könyvesboltokra és könyvtárakra is, elvégre könnyen lehet, hogy árulnak/tartanak Hunter S, Thompsont (whisky-kokain) vagy William Burroughs-t (heroin, crack, fű, bármi), utóbbi például írt egy egész könyvet Narkós (Junkie) címmel, hát álljon meg már a fáklyásmenet! További razziázható, sajnos még egyelőre cenzúrázatlanok: Samuel Taylor Coleridge (ópium), Aldous Huxley (meszkalin, LSD), Jack Kerouac (amfetamin), Edgar Allan Poe (ópium), Philip K. Dick (LSD), és akkor hol vagyunk még a végétől...
Viszont talán maradhat a francia szimbolista költészetet egy része(vö. Baudelaire: Rúgjatok be! - ő ópiumot csak állítólag használt), meg Dylan Thomas, elvégre az égetett szeszekkel bebaszás az európai kultúra szerves része, plusz nálunk a Dagadt szerint a pálinka eleve alapélelmiszer. Ady Endrének mondjuk a napi pár liter bor volt az, és ehhez képest volt képe szifiliszben meghalni, ebből is látszik, hogy nem volt rendes magyar ember, legalább is a kereszénykonzerv hazaffyasságiság szerint.
De a sok nem (csak) piás drogost le kellene állítani, írjanak verseket a hasisos látomásaikról, de persze csak otthon a négy fal között, egy amszterdami külvárosban. Akkor minket nem fognak zavarni, sőt, kaphatnának állami ösztöndíjat is a hanyatló Nyugat fokozottabb hanyatlásának előmozdításáért.
Ezüst tisztikereszt csápokkal és a főbrokival ezért még nem járna, de ha valami emigráns magyar művész lehányná a holland királyi családot úgy en bloc, vagy a Magna Cartát a British Library-ben, akkor már talán, de ahhoz kell még sok zászló-zászló-szív, és menczertamási videók permanens lájkolása. Ez utóbbit lehet a lehányás előtt is abszolválni, úgy könnyeb lesz, hisz logikailag egyszerűen így áll össze.
A fentebb említett szerzők könyveit meg természetesen le kell fóliázni, szigorúan kétszáz méternél messzebb az iskolai templomoktól és a Párt irodáitól. Kortárs szerzőket, különös tekintettel a trágárkodó hiphop-repperekre, személyükben is le lehetne fóliázni okulásul a proliknak, egy kedvesen pozitív, kulturális autodafé keretében a bármelyik főtéren. (Gyerekkórus, néptáncegyüttes opcionális, pártszerű választókerületi elnök, plébánosi áldással viszont kötelező.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése