2018. május 25., péntek

Meghökkentő mese

Valószínűleg rekorder a török márk nevű csupa kisbetűvel, mivel 32 évesen még mindig a szegedi egyetem hallgatói önkormányzatát vezeti, kis kihagyással 11 éve. A csávó amúgy 2003 óta egyetemista, és ez a tizenöt év még nekem is sok lett volna, a magam részéről beértem kilenccel.

Kétségtelen, hogy az egyetemi világban nem rossz HÖK-tagnak, pláne elnöknek lenni, ahogy én láttam mezei hallgatóként a fontoskodás, buliszervezés és a lógás az ilyen gittegyletek fő tevékenysége, érdekképviseletet, vagy legalább annak szándékát csak nyomokban tartalmaznak. Ennek megfelelően nem ritkán közutálat tárgyai, pont mint a fura mód "politikai elitnek" nevezett társaság. Hisz a politikusokat is generálisan utálja a magyar ugar, valahogy mégis szavaznak rájuk az emberek, nyilván hogy akkor pár évig megint legyen kit szidni.

Márpedig az egyetemi önkormányzatok nem véletlenül működnek ezzel a logikával, igen sokszor szimpla politikusneveldék, ahol még a nagybetűs életbe kilépés előtt meg lehet tanulni a fontoskodást, lenyúlást, levegőnek nézést, vagyis azokat a skilleket, amik nélkülözhetetlenek a sikeres közéleti szerepléshez. És bár Erzsébet-utalványt rendszerint még nem tudnak osztogatni, de a cirkuszt és kenyeret vonalon azért mozoghatnak, gólyabál, ingyensör, örökélet, miazmás.

A szegedi arc amúgy azt mondja, majd a biológia megoldja a dolgot, negyvenévesen már ő sem lesz elnök, hisz ki látott már olyat (talán mi fogunk, nyolc év múlva...), amúgy lehet hogy politikai pályára lép (ki gondolta volna...), hisz nyilvánvaló, hogy ő már az igazi munkaerő-piacon nem akarja áruba bocstani képességeit, meg tizenöt évnyi egyetemistáskodás elég erős érv a mellett, hogy úgysem ért semmihez. Mert ha értene bármihez a helyi pocsolyában való hatalomtechnikai lavírozáson kívül, már több lehetne egy furcsa esetnél, nálunk Abszurdisztánban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése