Bő két hónapja járt le a személyim, úgyhogy tényleg ideje volt már intézni valamit az ügyben, úgyhogy ma elmentem az okmánykormány ablakirodába, ahol legalább tizenöt percet töltöttem, várakozással együtt. Sőt, fényképezéssel együtt, ami után megkérdezték, hogy akarok-e ujjlenyomtatot adni? Ezen kissé fennakadtam, mert edddig még sosem adtam ujjlenyomatot, igaz nem is követtem el semmi olyat. (Nem, soha sem bizonyították rám a Kennedy-gyilkosságot, pedig köztudott, hogy mínusz 11 évesen a legerőszakosabb az ember, és már elég jól bánik a lőfegyverekkel is..)
Az összes rendőrségi ügyem valaha, egy szabálysértés volt, amit úgy követtem el, hogy elütött egy autó. Ezért megrovásban részesítettek, mert nem a zebrán próbáltam átmenni az úton (hogy elérjem az esti utolsó hármas buszt Budatétényben, hogy ne kelljen várnom rohadt sokat az első éjszakaira), de az út túloldala és a buszmegálló helyett csak egy Opel motrháztetejéig jutottam, onnan meg egyenes röppálya vezetett a flaszterig, pont egy kispolszki elé, ami szerencsére addigra megállt. De leglább, a menő órámmal jól bevertem az Opel szélvédőjét, még szerencse, hogy a faszi gyorshajtott, így nem kellett kifizetnem a javítást. Valójában az Autó-Gyalogos meccs 1-1 iksz lett, én szabálytalanul akartam átmenni, és igazából sikerült is volna, ha az autó nem jön szabálytalanul gyorsan, de így legalább megoszlott a felelősség. És csak egy levélben elkövetett (foganatosított?) ejnye-bejnyét kaptam valami Aranka (vagy Etelka, esetleg Margit) nevű törzszászlóstól, amitől viszont még nem lett priuszom, a Toyota Prius értelmében sem. Pedig ez utóbbit elfogadtam volna, de gondolom nem járt, ha már egy Opel ütött el, amit viszont szintén nem ajánlott nekem senki.
És persze nem vettek ujjlenyomatot sem, mondhatni a mai napig ujjlenyomat-szűz voltam, de az nem teljesen világos, hogy a személyihez ez miért is kell. Valami e-személyiről beszélt a néni, meg hogy a az adó-és tajkártya adatai is a személyin lesznek tárolva, három az egyben mondhatni, és gondolom az orromat is tisztíccsa. Meg egyáltalán, igazolja hogy vagyok, méghozzá az állam felől nézve is (pedig sosem láttam még magamat a saját állam felől nézve, de ha bandzsítok, kicsit látom az orrom), nem csak úgy bele a világba biológiailag, mint valami állat, hanem rendesen, állampolgárilag. Tiszta zokniban, megfésülködve, felebaráti szeretettel. Ami ugye ujjlenyomat nélkül nem megy, mert a képemet és az aláírásomat bárki hamisíthatja, de az ujjlenyomat kétségtelenné teszi, hogy tiszta a zoknim, és nem felebarát vagyok, hanem egészen barátságtalan.
Most, hogy két hónapig nem léteztem, egész komfortos érzés megint lenni. Mert nem az vagy, amit megeszel, hanem ahány nyelvet beszélsz, és főleg ami a személyidben áll szerénytelen személyedről. Új lenyomattal, vagy régi felnyomattal, az mindegy is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése