Eldőlt, hogy Baranyi Krisztina a Kilencedik Ferenc város polgármestere, a kutyapárti listán indul a fűvárosi listájukon. (És esetükben ez nem elütés részemről.) Mert hogy az új felcsútista szabályok szerint, nem a kerületi bürgermejszterek alkotják a közgyűlést hanem, lesznek listák. Azaz a Párt visszaállítja azt a rendszert, amit korábban épp megszüntetett, mert akkor az felelt meg az érdekeinek, most meg ez. Kurva nagy demokraták még mindig, folytatólagosan és sérelmünkre.
De most nem erről háborognék, hanem egy tisztán matematikai problémát vetnék fel. Azt mondotta ugyanis a polgárasszony-mester, hogy három párt is megkereste, és tipródott is ezért sokat, végső soron pénzfeldobással is eldönthette volna, melyik listáján induljon a közgyűlésért. Márpedig három lehetőség közül egy pénzfeldobással dönteni nehéz, hisz szerintem még egy ilyen fontos embernek sincs a birtokában háromoldalú érme. Pedig minden ilyesmi eleve háromdimenziós, csak rohadt nehéz úgy feldobni, hogy pont az élére essen, és úgy maradjon. (Plusz a lehetőség, melyet az ember arra tesz fel, hogy az élére esik, rém nagy hátrányból indul a fejjel vagy írással párosított választásokkal szemben.)
Persze ha több feldobás lehet, az más, de nem feltétlen pusztán valószínűség-alapon működik. Például abban az esetben sem, ha azt mondom, hogy ha fej, akkor A pártot választom, ha meg írás, akkor B és C közt választok egy újabb feldobással. Mert ilyenkor A pártnak ötven százalék az esélye „nyerni“, B-nek és C-nek viszont már csak 25-25. Azaz eleve van preferencia sorrendem, hogy inkább szeretném A-t választani, mint a másik kettőt, valójában már választottam is, szóval minek dobálni?
Meg lehetne úgy csinálni, immár tisztán valószínűségi alapon. hogy feldobok egy érmét háromszor, A, B és C párt „nevében“, és ha két azonos van, akkor a kettő közül választok egy második feldobással. Ha mindhárom dobás eredménye ugyanaz, akkor újrakezdem, amíg nem lesz két azonos és egy különböző eredmény (hisz három különböző ugye eleve nem lehet).
Ám ha mégis ragaszkodnék ahhoz, hogy pontosan egy dobásból akarom eldönteni, tisztán véletlenszerűen, az is megoldható. csak túl kell lépni az érme-paradigmán, és dobni egyet kockával. Annak ebben a tér-idő kontinuumban pont hat oldala van, azaz osztható hárommal, így lehet az 1,2 az A párté, a 3,4 a B-é, az 5,6 meg a C-é, és meg is vagyunk.
Fura, hogy egy vasárnapi ebéd utáni punnyadás közben mi minden eszembe nem jut egy alapvetően politikai hírről. Már hogy politika pont nemigen, mondjuk a Kutyapártról annyi a véleményem, hogy fokhagymásan szeretem a párolt brokkolit, és nem csak akkor ha látok valakit az utcán, amint egy szaxofont visz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése