2018. szeptember 9., vasárnap

Csillagok. Közöd?

Most olvastam, hogy a NASA kutatója szerint régebben a Vénusz meg a Mars is kék bolygó volt, ami remek hír a múltnak, de ma már nem igen érdemes átköltözni egyikre sem. A Vénusz például durva üvegházhatást senyvedett el az elmúlt 800 millió évben, mert persze senki sem szólt a vénusziaknak, hogy nem kéne annyi műanyagot gyártani a hamburgerek csomagolásához. Én régebben mondjuk gondolkodtam azon, hogy el kellene költöznöm valahova messze, de ha már mentem volna, akkor nem csak ide a szomszéd bolygókig. Persze mindegy is, 800 millió éve még alig voltam óvodás, az űrutazástól meg tériszonyom van a hányingerek szünetében, úgyhogy inkább maradtam. Meg amúgy is csak olyan bolygóra költöznék ahol nincsenek dzsedik, mert rohadtul unom már az álszent képüket a tévében is, és arról ugye semmilyen bizonyítékunk sincs, hogy a Vénuszon nem élnek dzsedik, vagy mondjuk ilyen kéken vibráló néhai dzsedik.

Bár a tévében most épp egy olyan messzi-messzi galaxisba utaznak a kényszer-űrturisták, ahol láthatóan nincsenek csuhások az erőben (ez amúgy az Interstellar, magyarul Csillagok között című film, amit mindig lelkesen kezdek el nézni, hogy aztán rájöjjek, mennyire unom az egészet), ettől az nem lesz sokkal jobb hely. Ennyi erővel költöztethetnék az emberiséget a Marsra is, vagy esetleg mégsem, mert jobban belegondolva a filmbéli probléma épp az, hogy a Föld úgy nagyjából kezd egy élhetetlen sivataggá  válni, szóval ehhez felesleges a Marsig repülni. (A Vénuszon legalább lehetne főzni egy jó húslevest a kevésbé kedvelt útitársakból, úgyszólván a másodperc töredéke alatt, de több százmillió évnyi üvegházhatás az mégsem egy szalagavató pezsgőkoktéllal.)

Igazából felesleges bárhová repülni, megnézni hogy vannak-e rajtunk kívül értelmes lények valahol a közelben, azon persze el lehet gondolkodni, hogy ennek mennyi az esélye, de ez maradhat nyugodtam sci-fi. Ha a Marson milliárd évekkel ezelőtt voltak is valamiféle primitív egysejtűek, attól én még nem fogom jobban szeretni a parizert, de a lehetőségről meg annak következményeiről való elmélkedés játéknak kétségtelenül jó.
És mivel holnap amúgy is nyilatkoznom kell, milyen szakkört indítanék, azt hiszem tényleg maradok az egyetlen épkézláb ötletemnél, azaz hogy a sci-fi lenne a téma. Pontosabban azok a filozófiai (na persze a srácoknak nem így fogom hívni) problémák amiket a jó sci-fi felvet, azok a tudományos tények amik mögötte állnak, meg a az a jövő- és emberkép amiket közvetíthet. 

Hogy például tényleg miért nem szálltak még le a helyi főtéren az ufókok, és miért nem is várható ez az elkövetkező újjászületésünkben sem, micsoda logikai bukfencekkel jár az időutazás, és hogy a Doktor (ki a fene?) aki szerteszét utazhat a galaxisban, valamint az időben is, miért mindig napjaink Londonjában kavar.

Kapcsolódó kép

Vagyis lenne egy kis okoskodás a sci-fi mint tematika sajátosságairól, hogy mi is a fantasy meg az űropera, és miben más az igazi tudományos fantasztikum. Nem akarok fizikuskodni, de tényleg érdekes, hogy mi is van a sci-fi mögött. Asszem valami ilyen címe is lesz a projektnek, poszt fentebb olvasható címét mégsem adhatom neki.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése